Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 55 élő felesége vagy vele egy háztartásban élő 12 éven aluli gyermeke a szolgálatbalépés tizenötödik napja után a szolgálati idő alatt megbetegszik, a gyógykezelésével fölmerült költséget aszerint, hogy a betegséget a cselédnek, illetőleg hozzátartozójának, vagy a gazdának a vétkessége okozta, egészben a cseléd, illetőleg a gazda maga viseli. Ha pedig a betegség vétlenül származott, úgy a költség megosztása foglal helyet, amennyiben a gazda ilyen esetben 45 napra a költséget előlegezni köteles ugyan, de a cseléd feleségének és gyermekeinek gyógykezeltetése esetében a költség egy részét (ú. m. felét, illetőleg egytizedét) a cseléd béréből utólag levonhatja, a költségnek 45 napon túl felmerült részét pedig minden esetben kizárólag a cseléd viseli. Nem fér kétség ahhoz, hogy abban az esetben, ha a cseléd, vagy hozzátartozójának betegségét a gazda vétkessége okozta, úgy közönséges kártérítési felelősség esete forog fenn (1907 : XLY. t.-c. 28. § 2. bek.), megfelelően annak a magánjogi elvnek, hogy az, aki másnak vétkesen kárt okoz, a kárt teljes mértékben megtéríteni tartozik. Ilyen esetben tehát a cseléd részéről a gazda ellen a fölmerült gyógykezelési költség megtérítésére irányuló igény vitán felül kártérítési jellegű. A másik esetben, amidőn a betegség előidézésében sem a gazda, sem a cseléd nem vétkes, a gazda az általános magánjog elvei szerint vagyoni felelősséggel nem tartoznék. A gazdasági cselédtörvény mindazonáltal a szolgálati viszonyra tekintettel erről az esetről különlegesen rendelkezett, amennyiben a betegséggel felmerült kárnak a megosztását rendelte el. A kártérítési felelősségnek olyan esetével állunk ilyenkor szemben, amidőn a valakire vétlenül háramlott kárnak részleges megtérítésére a törvény mást kötelez (vétkesség nélküli kártérítési felelősség). Igaz, hogy az utóbbi esetben a cseléd megtérítési igénye bizonyos szolgálati idő (15 nap) betöltésétől van függővé téve. Ennek ellenére sem tekinthető azonban az ily megtérítési igény szolgálati járandóságra (a javadalmazás kiegészítő részére) vonatkozó igénynek. Nem tekinthető pedig azért, mert míg pl. a szolgálatból idő előtt jogosulatlanul történt elbocsátás tényéből kifolyóan a bér a felmondási időre attól