Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK szabályai alá eső magánjogi jogviszonyból származó követelése — a közigazgatási hatóság hatáskörét idevonatkozóan kifejezetten megállapító jogszabály hiányában — a rendes bíróság elbírálása alá tartozik. Mindezeknél fogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1936. márc. 30. — 1935. Hb. 68.) 102. Internátusi szakácsnő szolgálati viszonya. H. B. A Hatásköri Bíróság azt a nemleges hatásköri öszszeütközést, amely ebben az ügyben a budapesti m. kir államrendőrség VII. ker. kapitánysága, mint közigazgatási hatóság és a budapesti központi kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében és az 1907 : XLY. t.-c. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos szolgálatok teljesítésében áll. A nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat tehát a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem tekinthető és így az ily jogviszonyból felmerült bérkövetelés elbírálására a fenti törvények alapján a közigazgatási hatóság nem hivatott. A felek egyező előadása szerint M. Erzsébet R. Gyulának „családi gyermekotthon" néven közigazgatási hatóságilag engedélyezett internátusában volt alkalmazva mint szakácsnő és a nevezettnek R. Gyula magánháztartásában semminemű munkát nem kellett végeznie. Az 1922 : XII. t.-c. végrehajtásáról szóló 78.000/1923. K. M. számú rendelet 129. §-ának második bekezdése értelmében embereknek internátusokban elhelyezése, még ha keresetszerűén történik is, nem minősíthető a fogadóipar gyakorlása-