Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 131 A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásárólszóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében és az 1907 : XLV. t.-e. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. A valamely iparüzem érdekében végzett segédi munkakör, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem tekinthető, hanem az az 1884 : XVII. t.-c. illetőleg az 1922 : XII. t.-c. és a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-a alá nem tartozó olyan munkaviszony, amelyből az iparos és segéd között felmerült vitás kérdések elbírálására — abban az esetben, ha a felek egyike a keresetet a bíróságnál már előterjesztette — a 25.900/1925. I. M. sz. rendelettel hatályában fenntartott 9180/1920. M. E. sz. rendelet 1. §-a és 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül és kizárólag a munkaügyi bíróság, mint rendes bíróság hivatott. Minthogy pedig jelen esetben a felperes, mint mindenes malmi munkás az alpereshez, mint iparengedély alapján gőzmalomipart, vagyis az ipartörvény rendelkezései alá eső iparágat önállóan űző iparoshoz nyilvánvalóan az említett iparüzem folytatásával rendszerint együtt járó segédi munkálatok végzésére szerződött és így főmunkakörét tekintve, sem nem háztartási, sem nem mezőgazdasági, hanem elsősorban ipari munkáknak teljesítésére vállalkozott, amivel szemben közömbös, hogy őt időnként esetleg egyéb teendőkkel is megbízták; minthogy továbbá a felperesnek az alperessel szemben a megszolgált időre hátralékos bére iránti követelése kétségtelenül az ipari munkaadó és a vele magánjogi szolgálati szerződés alapján szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló (iparossegéd illetőleg ipari munkás) között a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából merített olyan igény, amely a 9180/ 1920. M. E. sz. rendelet 1. §-a alá esik; minthogy végül a felperes a bíróságnál keresetét már előterjesztette és ezzel ez az ügy a 9180 1920. M. E. sz. rendelet 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül bírósági hatáskörbe tartozóvá vált;