Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)
130 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 98. Szállodai bérszolga szolgálati viszonya. H. B. A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében és az 1907 : XLV. t.-e. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédszolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli, vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. A valamely iparüzem érdekében végzett munkakör, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat: a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak semmiesetre sem tekinthető és így az említett viszonyból felmerült bérkövetelés elbírálására a fenti törvények alapján a közigazgatási hatóság nem hivatott. Minthogy pedig a jelen esetben a felperes, mint bérszolga (Lohndiener) az alpereshez, mint iparengedély alapján szállodai ipart, vagyis az 1922 : XVI. t.-c. 14. §-ának 1. pontja alá eső iparágat önállóan űző nagyiparoshoz nyilvánvalóan az említett üzem körében felmerülő alsóbbrendű munkák végzésére szerződött és így munkakörét tekintve, sem nem háztartási, sem nem mezőgazdasági munkának teljesítésére vállalkozott; ennélfogva őt üzemi alkalmazottnak kellett tekinteni, akinek a felmondási időre igényelt bér iránti követelése — magánjogi jogviszonyról lévén szó, a közigazgatási hatóság hatáskörét idevonatkozóan kifejezetten megállapító jogszabály hiányában — a rendes bíróság elbírálása alá tartozik. (1934. jún. 25.— 1934. Hb. 24.). 99. Mindenes malommunkás bérkövetelése. H. B. A Hatásköri Bíróság azt a nemleges hatásköri öszszeütközést, amely ebben az ügyben egyfelől a p.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság, másfelől a p.-i járás főszolgabírója, mint közigazgatási hatóság között merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: