Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

128 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK alapján szolgálati jogviszonyban álló ipari munkavállaló között a szerződésszerű teljesítés elmulasztásából merített olyan igény, amely a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 1. §-a alá esik; végül, minthogy a felperes a bíróságnál keresetét már előterjesztette és ezzel ez az ügy a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 7. §-ának első bekezdése értelmében közvetlenül bírósági hatáskörbe tartozóvá vált; mindezeknél fogva a jelen ügyben a rendelkező rósz értelmében kellett határozni. (1933. jún. 12. — 1933. Hb. 25.) Azonos határozatokra lásd a XII. k. 89. sorszámát. 97. G ő z f ű r é s z t e 1 e p igazgatója mellett az üzem által alkalmazott úri kocsis szolgálati viszonya. H. B. A Hatásköri Bíróság azt a hatásköri összeütközést, amely ebben az ügyben egyfelől a sz.-i kir. járásbíróság és a sz.-i kir. törvényszék, mint rendes bíróságok, másfelől a Sz. megyei város polgármesterének elnöklete alatt alakult ülnöki tanács és J. vármegye alispánja, mint közigazgatási hatóságok között az 1907 : LXI. t.-c. 7. §. első bekezdése 1. pontjának megfelelő módon, azaz nemleges értelemben merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A gazda és a cseléd közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1876 : XIII. t.-c. 1. §-ának második bekezdésében és az 1907 : XLY. t.-c. 1. §-ának első bekezdésében foglalt törvényes rendelkezések egybevetéséből önként folyik, hogy az említett törvényekkel szabályozott cselédi szolgálati jogviszony egyéb feltételek mellett csak akkor létesül, ha a szolgálat háztartásbeli vagy mezőgazdaság körüli személyes és folytonos teendők teljesítésében áll. A valamely iparüzem érdekében végzett cselédi munkakör, mint nem a háztartás és nem a mezőgazdaság körül teljesített szolgálat, a fenti törvények alá eső cselédi viszonynak nem minősíthető, hanem az az 1884 : XVII. t.-c, illetőleg az 1922 : XII. t.-c. és a 9180/1920. M. E. sz. rendelet 2. §. alá tar-