Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XIII. kötet 1932-1936 (Budapest, 1940)

108 i HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK tartásának önálló vezetésére vállalkozott, mert az alperesek jogelődje feleségével együtt a mozgófényképszínházüzemének irányításával volt állandóan elfoglalva; továbbá, hogy a felperes, mint házvezetőnő a volt munkaadójánál egy évtizedet meghaladó időn át dolgozott, amiből kétségtelenül megállapítható, hogy közte és a volt szolgálatadói között szorosabb bizalmi viszony állott fenn. Minthogy ezek szerint a felperes az alperesek jogelődjénél nem cseléd volt, mert a cselédi minőség csupán egyes háztartási teendőknek alárendelt munkakörben való ellátását, nem pedig a háztartás önálló vezetését tételezi fel; továbbá, minthogy az 1876 : XIII. t.-c. 115. §-a csupán a házi cselédek és a házi napszámosok bérköveteléseit utalja a közigazgatási hatóság hatáskörébe; ennélfogva a kereseti igénynek, mint a Pp. 1. §. 2. e. pontja alapján az általános magánjogi szolgálati szerződésből amunkaadó és a munkavállaló között fölmerült követelésnek elbírálására a rendes bíróság hivatott. Ehhezképest azt a hatásköri összeütközést, amely a jelen ügyben az 1907 : LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott módon, azaz nemleges értelemben egyfelől a budapesti m. kir. államrendőrség VIII. ker. kapitánysága és Budapest székesfőváros polgármestere, mint közigazgatási hatóságok, másfelől a budapesti központi kir. járásbíróság és a budapesti kir. törvényszék, mint rendes bíróságok között merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1934. máj. 28. — 1933. Hb. 44.). Lásd az előbbi sorszám alatt közölt határozatot is. 82. Végrendelet ígéretével, fizetés nélkül alkalmazott gazdasszony szolgálati viszonya. H. B. Előrebocsátja a Hatásköri Bíróság, hogy a hatáskör alapjául szolgáló jogviszony jogi minősítése a saját belső anyagi ismérveihez igazodik és annak elbírálásánál nem a felek által használt kifejezések, hanem kizárólag a tényleg betöltött munkakör az irányadó.