Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK s.3 jogszabály, amely az ilyen közjogi jogviszonyból eredő igény érvényesítését kifejezetten polgári perútra utalja, avagy a közigazgatási hatóság határozatával eldöntött vitás kérdés­nek bírói útra terelhetőségét kifejezetten megengedi. Ilyen értelmű rendelkezést azonban a katonai beszállásolásról szóló 1879 : XXXVI. t.-e. nemcsak hogy nem tartalmaz, de sül e törvény 20. §-a, amelyet az 1895 : XXXIX. t.-c. — 1. §-ából kitetszően — hatályában nem érintett, kimondja, hogy a. be­szállásolási ügyek vezetése és végrehajtása, valamint akadá­lyok és panaszok esetében, a határozat hozatala, a községek közreműködése mellett, a közigazgatási hatóságokat, legfelső­fokon pedig a honvédelmi minisztert illeti, vagyis ez a törvény a térítési igények elbírálását is — a bírói út fenntartása nél­kül — közigazgatási útra utalja. A kérdés ezekután most már csupán az, hogy a térítés összegének átszámított értékben való érvényesítése, különös tekintettel az adós késedelemre, megváltoztatja-e a térítési kö­vetelés eredeti közjogi jellegét és befolyással van-e a hatás­kör kérdésére. A Hatásköri Bíróság mindkét kérdést nemlegesen dön­tötte el. A kereseti követelés ugyanis, ámbár részben az alperes késedelmére van alapítva, lényegében még sem irányul másra, minta közigazgatási hatóság (a katonai igazgatás) által immár jogerősen megállapított és kiutalt térítésnek a. szolgáltatására. Az a körülmény, hogy a felperes az átértékelés érdekében olyan tényre (az adóskésedelemre) hivatkozik, amely a ma­géinjog szabályai szerint egyúttal kártérítési kötelezettségei megállapító és az eset körülményeihez képest az átértékelésre vagy ennek mértékére is kiható ok, a dolog lényegén nem változtat, jelesül a közjogi jellegű térítési (díj) követelést ma­gánjogi kártérítéssé nem teszi. Nem teszi pedig kártérítéssé azért, mert az átértékelés csak a szolgáltatás mértékének a kér­dése és így az átértékelésre vonatkozó igény nem az alapul fekvő követeléstől különálló követelés, hanem abban benne rejlő és az időközi pénzromlás által kiváltott jogosultság, lel­téve természetesen, hogy a követelés átértékelésének a fenn­álló jogszabályok értelmében egyáltalán helye lehet. Éppen

Next

/
Oldalképek
Tartalom