Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XII. kötet 1924-1931 (Budapest, 1939)

110 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK II. A gazdasági cselédszerződésnek nem érvényi kelléke a bér összegének a szerződéskötés alkalmával előzetes tüzetes meghatározása, hanem elég, ha a felek ellenszolgáltatásban (bérfizetésben) általánosságban megállapodtak. H. B. Az iratok alapján megállapítható tényállás szerint a felperes három éven és négy hónapon át mindennemű gazdasági munkát végzett az alperes gazdaságában előre meg nem határozott összegű készpénzbér és teljes ellátás fejében. A felperes ezúttal a megszolgált időre járó és általa napi egy pengőben felszámított bért követeli az alperesen. Az 1907 : XLV. t.-c. 1. §-a értelmében az, aki szerződéssel arra kötelezi magát, hogy valamely gazdaságban személyes és folytonos szolgálatokat bérért legalább is egy hónapon át teljesít, gazdasági, azaz külső cseléd. A gazdasági cselédminőségnek az imént körülírt ismérvei a felperesnél teljes mértékben fennforognak, mert a felperes egy hónapnál hosszabb időn át egész munkaerejét a felperes gazdaságában felmerülő mindennemű munkának személyes és folytonos végzésére fordította és ennek ellenében a maga részére a megfelelő— habár összegszerűen előre meg nem határozott — készpénzbér és természeti ellátást kötött ki. A szolgálat folytonossága mellett szól az a körülmény is, hogy a felperes éveken át az alperesnél lakott, és nála is étkezetl és pedig nemcsak a hétközi munkanapokon, hanem vasár- és ünnepnapokon is, tehát az ellátást és a készpénzbéri is arra való tekintet nélkül élvezte, hogy minden egyes napon az alperes gazdaságában tényleg végzett-e munkát és mennyit. A felperesnek az az állítása, hogy ő az alperesnél napszámban dolgozott, a fent előadottak folytán megdől annál inkább, mert (mint a Fejben I. akiit) s az 1898:11. t.-e. 55. §-ának a napibér nagyságára vonatkozó magyarázati szabálya is csak abban az esetben nyerhel alkalmazást, ha a napibér nagysága iránt a szerződés kölesekor megállapodás jött létre ugyan a felek közölt, de a megállapodás mibenléte — például a felek ellentétes állításai folytán - - ki nem deríthető. Már pedig a jelen esetben a felperes maga is elismeri, hogy a bér nagysága iránt előzetesen egyáltalán nem állapodtak meg.