Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 75 előtt a gyámhatóság már határozott. E rendelkezések szerint tehát a perindítás után az ideiglenes tartás kérdésében való eljárásra és határozásra a gyámhatóság hatásköre — tekintet nélkül a gyámhatósági eljárás stádiumára — megszűnik, míg a Pp. 674. §-ának utolsó bekezdése a házassági per bíróságának fenntartja azt a jogot, hogy oly esetben is, amidőn a gyámhatóság már jogerősen határozott, — a gyermekelhelyezés és tartásdíja kérdésében — a házassági per állásához képest az említett jogerős határozattól eltérő intézkedést tehessen. így a törvénnyel megegyező az 54,404/1915. B. M. számú rendeletnek már fentebb ismertetett az a szabálya, mely szerint a perindításról való értesíttetése után a gyámhatóságnak az ideiglenes tartás kérdésében való eljárást, ha mindjárt fellebbviteli szakban van is, meg kell szüntetnie és az iratokat az értesítő törvényszékhez kell áttenni. Mindezekből pedig következik, hogy a pert megelőző időre járó tartásdíjak tekintetében is akkor, ha az ezek tárgyában folyó gyámhatósági eljárás a perindítás következtében, — mint a jelen esetben — a gyámhatósági határozat hozatala vagy jogerőre emelkedése előtt megszűnt — kizárólag a perbíróság járhat el és határozhat, miért is a felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Ha így a házassági per folyamatba tétele után az ideiglenes gyermektartás kérdése rendes bíróság hatáskörébe tartozik is, ez korántsem jelenti azt, hogy a rendes bíróságnak e kérdésben való eljárása a gyámhatósági eljárásnak folytatása lenne — oly értelemben, hogy a gyámhatóság nem jogerős véghatározatát a törvényszék bírálná felül, esetleg e véghatározat alapján végrehajtást ő rendelne. A gyámhatósági és a bírói eljárásnak ily módon való egybekapcsolására tételes jogunkban alap nincs. Ez azonban nem zárja ki, hogy a gyámhatóság előtt előterjesztett kérelem, amennyiben azt a felek fenntartják, a bíróság eljárásának kiindulási alapjául szolgáljon Ezt a célt és a bíróság tájékoztatását célozza a gyámhatósági iratoknak a bírósághoz való áttétele. . 27. Magánjogi címen nyugvó követelésnek adóügyi hatóság által történő lefoglalása a magánjogilag kötelezettnek tartozását köztartozássá (adótartozássá) nem változtatja. Amihez képest abban az esetben, ha az adós a nála letiltott követelést el nem ismeri, illetve tartozását megfizetni