Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

76 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. vonakodik, ellene a kincstárnak is általában csak a polgári per útján való fellépés áll rendelkezésére. Adótartozásnak a munkaadótól letiltott bérkövetelésből behajtása iránt rendes bíróság hatáskörébe tarlozik az eljárás. 1919. március 17. 1918. Hb. 115. sz. a. III. Magánjogi címen nyugvó követelésnek adóügyi hatóság által történő lefoglalása a magánjogilag kötelezettnek tartozását köztartozássá (adótartozássá) nem változtatja. Amihez képest abban az esetben, ha az adós a nála letiltott követelést el nem ismeri, illetve tartozását megfizetni vonakodik, ellene a kincstárnak is általában csak a polgári per útján való fellépés áll rendelkezésére. A járásbíróság akkor, amidőn a kincstár keresetét adó behajtása iránt indítottnak vette, a most kiemelt szempontokat figyelmen kívül hagyta. De nem tartotta szem előtt az 1909. évi XI. tc. 50. §-ának 3. pontját sem, amely szerint a lefoglalt követelés azoknak az eseteknek kivételével, midőn a hitelező a lefoglalt követelésnek közigazgatási úton való behajtására szintén fel van jogosítva, az adóstól csakis bírói úton hajtható be. Ennélfogva és mert dr. G. G. mint ügyvéd a nála ügyvédjelölt minőségében alkalmazott dr. N. J. IV. oszt. kereset adótartozásának a járásbíróságtól közigazgatási úton való beszolgáltatásáért felelős munkaadónak az 1875. XXIX. t-cikkből folyóan nem tekinthető: — a felmerült hatásköri összeütközést a rendelkező rész értelmében kellett eldönteni. 28. Aratórész kiadása illetve pénzbeli ellenértékének megfizetése iránt szóbeli szerződés alapján támasztott igény érvényesítése rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Hatáskört megállapító végzés jogerejének következtetés útján megállapítása 1919. október 27. Hb. 3. sz. a. II. A jelen ügyben az aratórész kiadása, illetve pénzbeli ellenértékének megfizetése iránt támasztott igény szóbeli szerződésen alapul s így az 1898. évi II. tc. 8. §-ának második bekezdése értelmiben* közigazgatási hatóság előtt nem érvényesíthető, hanem a törvény rendes útjára tartozik: a járásbíróságnak saját hatáskörét kimondó jogerős végzése másfelől pedig a szolgabírónak érdemi határozata folytán támadt hatásköri összütközést, mely tehát az 1907. évi LXI. tc. 7. §-nak 5. — nem pedig 2. — pontja alá esik, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni.