Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 55 címén érvényesített „életneművel": ez a javadalom az 1914—1916. években az 1913. évi XVI. tc. 25. §-a értelmében (ezt megváltoztatta már az 1918. évi VIII. néptörvény 6. §-a) tanítói fizetésnek volt tekintendő, mert a fizetéskiegészítő államsegélyben részesülő kántortanítónak helyi forrásokból biztosított összes kántori és tanítói javadalma nem éri el az 1000 koronát. A törvényszerű tanítói fizetés kiegészítőrészeképen biztosított terménybeli járandóságok behajtása pedig- az 1876. évi VI. tc. 30. és 32. §§-ai, az 1876. évi XXVIII. tc. 6. §-a 2. pontja, az 1907. évi XXVII. tc. 10. §-a, az 1913. évi XVI. tc. 30. §-a és a 76,000, V. K. M. 1907. számú rendelet 51. §-a értelmében a közigazgatási útra tartozik és a közigazgatási bizottság határozata ellen az 1896. évi XXVI. tc. 51. §-a 2. pontja értelmében a magyar közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. Ezekhez képest ebben az ügyben az 1907. évi LXI. tc. 7. §-a 1. pontja alá eső nemleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. 2. Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás* kitűzése előtt van helye. Ha a járásbíróság már ismételten tárgyalást tartott, az ügy érdemében eljárni köteles akkor is, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismeri is fel. 1919. február 3. 1918. Hb. 8. sz. a. II. Minthogy a nyilatkozattételnek a budapesti VI. kerületi elöljáróság 1916. (kih. 1,689/1. számú végzésére vonatkozólag a székesfővárosi tiszti ügyészség részéről való megtagadása a végzés jogerőre emelkedését nem akadályozza: a hatásköri bíróság az 1907. évi LXI. tc. 7. §-ának 1. pontjában megjelölt hatásköri összeütközés fennforgását megállapíthatónak találta. És ezt az összeütközést a rendelkező rész szerint intézte el, mert az 1896. évi XXXIII. tc-nek — az 521. §. szerint a járásbíróság elé utalt bűnügyekben is alkalmazandó — 22. §-a értelmében a kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás kitűzése előtt van helye; ebben az ügyben azonban a járásbíróság máiismételten tárgyalást tartott, minélfogva az ügy érdemében eljárni köteles akkor is, ha a cselekményt kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismeri is fel.