Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)
34 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. II. Minthogy ezen tényállás szerint az ügyben felmerült hatásköri összeütközés az eljárás során megszűnt azáltal, hogy a közigazgatási hatóság a hatásköréből először elutasított ügyre nézve később hatáskörét megállapította és az ügy érdemében jogerős határozatot hozott: a rendelkező rész értelmében kellett határozni, (annak kimondásával, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés nem merült fel). 43. Több tettes legeltetésével okozott kár esetében mezőrendőri kihágás miatt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha az egyes tettesek által okozott kár összege a 97. §-ban megjelölt 60 koronás értékhatáron nyilván alul van és nincs adat arra, hogy az egyes tettesek a társaik cselekményéért, mint felbujtók vagy bűnsegédek lennének felelősek. Általános szabály az, hogy minden egyes tettes csakis a saját cselekménye vagy mulasztásáért, tehát a jelen esetben csak a saját állatai által okozott kárért felelős és a bűncselekmény minősítésére is ez az összeg irányadó. Nem állapítható meg a rendes bíróság hatásköre akkor, ha az ügyben a kir. járásbíróság már tárgyalást rendelt el és annak napját is kitűzte ugyan,, de ezt követőleg ugyanazon a napon tárgyalást rendelő végzését még a végzés kiadása előtt hatályon kívül helyezte. 1918. június 17. 1918. Hb. 69. sz. a. II. A hatásköri bíróság megállapítja azt, hogy ebben az ügyben a kir. járásbíróság már tárgyalást rendelt el és annak napját is kitűzte ugyan; de ezt követőleg ugyanazon a napon a tárgyalást rendelő végzését még a végzés kiadása előtt hatályon kívül helyezte. Minthogy tehát a tárgyaláskitüzés tényének perjogi hatálya nem lett, a hatásköri bíróság a hatásköri kérdés eldöntésénél ennek a körülménynek fontosságot nem tulajdonít, mert a Bp. 22. §-ában figyelembe vett célszerűségi ok az adott esetben nem áll fenn, s így a hatáskört nem befolyásolhatja. Érdemben vizsgálva a kérdést, a feljelentés adatai szerint tény az, hogy a 200 koronára becsült kárt tizennégy tettes okozta azáltal, hogy marháikkal az állami útárokban a sarjút lelegeltették.