Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 319 úgy intézkedett, hogy az ifj. K. F.-től igénybevett ipartelep kerítésére az igénybevételt jelző tilalmi tábla szögeztessék fel, addig másfelöl a budapesti központi kir. járásbíróság 1922. évi június hó 15. napján P. IX. 31,923/1922/2. számú végítéletével és a budapesti kir. törvényszék 1923. évi június hó 26. napján 24. P. 7,673/1922/8. számú végítéletével a m. kir. kinestárt ugyanennek a táblának eltávolítására kötelezte. Ezáltal ugyanis mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság az összes érdekeltekre kiterjedő általános hatállyal ugyanazon pertárgy és vitás jog tekintetében, vagyis ugyanannak az ügynek az érdemében határozott illetőleg intézkedett. Nem változtat az ügyazonosságon az a körülmény, hogy míg az igénybevételi eljárás a katonai igazgatás és ifj. K. F. között volt folyamatban, addig a rendes bíróság előtt indított megállapítási perben a m. kir. kincstár, továbbá U. Gy. és a D. J.-cég, a sommás visszahelyezési perben pedig az utóbb említettek a D. J.-cég kivételével szerepeltek ügyfelek gyanánt, mert egyrészt mind a megállapítási, mind a sommás visszahelyezési perben — mellékbeavatkozóként — ifj. K. F. is résztvett, más részt az 1912: LXVIII. tc. 18. §-a alapján elrendelt közérdekű igénybevételt nemcsupán ifj. K. F.-cel, de általában mindazokkal szemben, akiket, mint pld. a háztulajdonost, az igénybevétel tárgyára bárminemű rendelkezési jog illet, egyaránt hatályosnak kell tekinteni. Előrebocsátja még a Hatásköri Bíróság, hogy az 1907 : LXI. tc. 7. §-a utolsóelőtti bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy^ a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a rendes bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó, ebben az esetben nem nyerhet alkamazást. Mert a hatásköri összeütközés mindakét ügyben még a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése előtt felmerült volt, arról a megállapítási perben a m. kir. törvényszék az alperesnek a pergátló kifogás tárgyalása alkalmával tett bejelentéséből tudomást szerzett, a sommás visszahelyezési perben pedig a kir. járásbíróságnak a közigazgatási hatóság határozatáról az előbbi per adataiból merített hivatalos tudomása volt és e tudomása ellenére a rendes bíróság mindkét perben mégis folytatta az eljárást ahelyett, hogy az iratokat az 1907: LXI. tc. 8. §-ában megjelölt határidőn belül a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette volna. így tehát a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emel-