Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

320 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. kedését felfüggesztette az 1907: LXI. tc. 10. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés. A felmerült hatásköri összeütközést a fentemlített mindkét esetben a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni mégpedig a következő okokból: A szóban levő ipartelepet a tényállás szerint a műhelyhelyiségekre is kiterjedően a közigazgatási hatóság a katonai parancsnokság igénylésére háború idején a fegyveres erő mozgósított részeinek szükségleteire a hadiszolgáltatási kötelezettség alapján vette el és így ebben az ügyben kétségtelenül hadiszolgáltatás esete forog fenn. A hadiszolgáltatásokról alkotott 1912: LXVIII. tc. 1. §-a, amely törvény az 1922:111. tc. 20. §-a és a m. kir. honvédelmi miniszter 3,372. El. 20/1922. számú rendelete értelmében hatályát vesztette ugyan, de a hatálybanléte alatt keletkezett jogviszonyok tekintetében továbbra is alkalmazást nyer, az igénybevételt hadiszolgáltatás útján, amennyiben a fegyveres erő szükségletei a rendes úton vagyis a béke idején alkalmazott módozatok szerint nem, vagy csak aránytalanul nagyobb költségen volnának kielégíthetők, csupán ahhoz a feltételhez kötötte, hogy az igénybevétel a mozgósítás alatt a fegyveres erő mozgósított részeinek szükségleteire, vagy a hadviselés érdekében szükséges védelmi intézkedések céljából történjék. Az 1912: LXVIII. tc. 18. §-a lehetővé tette egész üzem és ipartelepek igénybevételét, míg a 24. §. ezzel szemben csupán egyes hadi segédeszközök (pld. egyebek között valamely üzemhez tartozó egyes gépek) igénybevételének esetéről rendelkezett. Annak megállapítása, hogy hol, mikor és minő terjedelemben áll be a hadiszolgáltatás kötelezettsége s így tehát annak elbírálása is, hogy az igénybevétel a hadiszolgáltatási törvény 18. avagy 24. §-a alapján történjék-e, ugyané törvény 27. és 31. §-ai értelmében közigazgatási útra tartozik. Minthogy ez az igénybevétel az állam és az igénybevételt szenvedő között közjogi (közelebbről közigazgatási jogi) jogviszonyt hoz létre, tekintve, hogy ebben a jogviszonyban az állam, mint imperiumot gyakorló közjogi személy áll az igénybevételt szenvedő magánossal szemben; minthogy továbbá e jogviszony keretében az a kérdés, hogy az igénybevétel csupán az ipartelep felszereléseire, avagy az egész üzemre és így tehát az ipartelep helyiségeire is kiterjed-e, valamint