Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 297 III. A tényállás szerint az újpesti kir. járásbíróság B. A. városi h. írnok panaszosnak Újpest r. t. várostól járó fizetése és fizetés természetével bíró egyéb illetményei fele részét a nőtartás címén ellene B. A.-né részéről érvényesített követelés kielégítésére végrehajtás útján lefoglalta s abból a végrehajtatót megillető összeget a végrehajtató részére utalványozta. Újpest r. t. város számvevősége az utalványozást tárgyazó végzést oly módon foganatosította, hogy a panaszosnak nem csupán a törzsfizetéséből, hanem a városi (rendkívüli) segélyéből is megfelelő összegű levonást eszközölt. B. A. azon a címen, hogy a városi segély az állami háborús és drágasági segélyekhez hasonlóan a foglalás alól mentes, panasszal fordult a közigazgatási hatósághoz, majd a Közigazgatási Bírósághoz, amelyek az ügyben nem állapították meg a hatáskörüket. Ezután a közigazgatási hatóság (Újpest r. t. város tanácsa) a vitás összeg letétbe helyezése mellett az újpesti kir. járásbíróságnál szorgalmazta annak a vitás kédésnek eldöntését, hogy a városi segély mentes-e a foglalás alól. Az újpesti kir. járásbíróság azonban szintén leszállította hatáskörét. A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert eltekintve attól, hogy a kir. járásbíróság a hatáskört megtagadó végzésének ha nem is rendelkező részében, de indokolásában annak kimondásával, hogy városi segély a foglalás alól mentes, a vitás kérdés érdemében is állást foglalt, a szóban forgó ügyben nem a felek valamelyike részéről, hanem a közigazgatási hatóság, mint az eljárásban nem érdekelt harmadik személy részéről előterjesztett kérelem felett határozott s csak ebben a vonatkozásban mondotta ki az ügyet hatáskörébe nem tartozónak; így tehát a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság döntésénél az ügyazonosság, amely minden hatásköri összeütközés felmerültének egyik lényeges előfeltétele, a felek azonosságának hiányában nem forgott fenn. , 48. Mezőőr gazdasági cseléd, mihezképest bérkövetelésének elbírálása közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. 1923. november 12. Hb. 14. sz. a. III. A tényállás szerint a panaszost a garahalmi legeltető társulat mezőőrnek fogadta fel egy hónapot meghaladó időre a bérlevélben foglalt természeti járandóságokból álló bérért. A panaszos tehát olyan szolgálatra vállalkozott, amely az