Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 281 ségnek a felek között vitás birtoka felett döntsön. Meg kell még említeni, hogy sem a főszolgabíró eltiltást rendelő határozatának hozatala idején hatályban volt 5,555/1922. M. E. számú, sem a jelenleg hatályban levő 2,222/1923. M. E. számú lakásrendelet nem tartalmaz olyan általános rendelkezést, amely azokban az esetekben is, amelyekre a lakásrendeletnek eltérő hatásköri szabálya nincs, — habár csak átmenetileg — megszüntetné akár a Pp. 1. §-ának 2. b) d) pontjában, akár annak c) pontjában foglalt hatásköri rendelkezések hatályát. Minthogy pedig a Pp. idézett szakasza értelmében mind a bérleti viszonyból felmerülő perek, mind a bérleti viszonyon kívül visszavonásig használatul átbocsátott épület, épületrész vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a visszavonás alapján indított perek a rendes bíróság hatáskörébe tartoznak s ekként dr. M. P. módjában állott igényét peres úton érvényesíteni; minthogy ezenfelül a használatul átengedett helyiségek birtokának önhatalmú elvonása (birtokháborítás) esetében a sérelem orvoslása — még ha a birtoklás szívességi vagy bérleti alapja a felek között vitás is — sommás visszahelyezési per keretében szintén a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, s az a kérdés, hogy a sommás visszahelyezés anyagi jogi feltételei fennállanak-e, az ügy érdemére és nem a hatáskörre van befolyással; minthogy végül az 5,555/1922. M. E. számú lakásrendelet 86. §-ának első bekezdése még a bérlemény birtokára vonatkozó perek közül is'csupán a felmondás érvényességét vagy a szolgálati viszony megszűnését kimondó jogerős bírói ítélet esetében utasította a lakás vagy más helyiség (helyiségrész) átadására vagy kiürítésére irányuló végrehajtás elrendelését és foganatosítását a lakásügyi közigazgatási hatósághoz, mindezeknélfogva a sommás visszahelyezési pertárgyául szolgáló padlásra vonatkozó végrehajtási ügyben felmerült hatásköri összeütközést a rendes bíróság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. Megjegyzi végül a Hatásköri Bíróság, hogy az éléskamra birtokába közigazgatási úton történt visszahelyezés és a sommás visszahelyezési per tekintetében hatásköri összeütközés esete a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között ezidőszerint nem forog fenn, mert a rendes bíróság előtt indított sommás visszahelyezési per tárgyául kizárólag csupán a padlás szolgált s így e részben az ügyazonosság a pertárgyak (éléskamra és padlás) különbözőségénél fogva hiányzik.