Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 227 továbbiak és így tehát a vételár tekintetében is e harmadik személlyel közvetlenül tárgyaljon, aki ehhezképest a vételárat az alperes kezéhez fizette. Másfelől a rendes bíróság (kir. törvényszék és kir. ítélőtábla) a felperes részéről az alperes ellen folyamatba tett polgári perben a felperes rendelkezési jogát, helyesebben tulajdonjogát ugyanezen vasanyagra vonatkozóan megállapította és a perenkívül álló harmadik személy által fizetett vételárat, mint a vasanyag készpénz egyenér­tékét, a felperesnek már visszatérített eredeti vételár levonásával a felperes javára ítélte meg. Ennélfogva az ügyazonosság, amely minden hatásköri összeütközésnek lényeges előfeltétele, a jelen esetben fennforog. Előrebocsátja még a Hatásköri Bíróság^ hogy az 1907 : LXI. tc. 7. §-a utolsóelőtti bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a rendes bíróság érdemi határozatának jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatás­körébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a rendes bíróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó, a jelen ügyben alkalmazást nem nyerhet, mert a hatásköri összeütközés ebben az ügyben még a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedése előtt felmerült volt, arról a kir. törvényszék is tudomást nyert az 1918. évi október hó 13. napján P. 3,753/1918/3. szám alatt beadott előkészítő iratban foglalt alperesi bejelentésből és a rendes bíróság a pergátló kifogást elvető ítéletével az 1907: LXI. tc. 7. §-ának 5. pontja értelmében már felmerült hatásköri össze­ütközésről való tudomása ellenére mégis folytatta az eljárást a helyett, hogy az iratokat az 1907: LXI. tc. 8. §-ában megjelölt határidőn belül a Hatásköri Bírósághoz felterjesztette volna, így tehát a rendes bíróság érdemi ítéletének jogerőre emelkedését az 1907: LXI. tc. 10. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés felfüggesztette. A felmerült hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni, mégpedig az alábbi okokból: A háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott tör­vényes rendelkezések alapján a vasanyagok forgalmának szabályo­zásáról 465/1907. M. E. szám alatt kibocsátott és az 1917. évi április hó 1. napján életbelépett rendelet, amely az 5,230/1922. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében az 1922. évi július hó 26. napján hatályát vesztette ugyan, de amelyet a hatályosságának tartama alatt keletkezett viszonyokra, s így tehát a jelen ügyre, az 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom