Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára XI. kötet 1918-1923 (Budapest, 1924)

118 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. értelméből kitetszik — a hatásköri bíróság csak a rendes bíróság és a közigazgatási bíróság, vagy a közigazgatási hatóság között, úgyszintén a közigazgatási bíróság és a közigazgatási hatóság között felmerült hatásköri összeütközések elintézésére állíttatott fel, ellenben a közigazgatási hatóságok egymás közt felmerült hatásköri összeütközéseinek elintézésére hivatva nincsen: ennélfogva, az ilynemű ügyekben a hatásköri bíróság előtt eljárásnak sem lehet helye és így a jelen hatásköri összeütközési bejelentésnek érdemi elintézését mellőzni és az iratokat a felterjesztő hatóságnak visszaküldeni kellett. 26. A lakásrekvirálás befejeztével a behelyezett fél elmozdítása végett előterjesztett kérelem felett csak az a szerv lehet hivatva dönteni, amelynek hatásköre van arra, hogy általában az albérlőt vagy a főbérlőt a bérletből elmozdíthassa, mihezképest ily kérelem tárgyában az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A hatásköri összeütközések elintézésénél követett állandó gyakorlat szerint az új hatásköri szabályt kifejezett ellenkező rendelkezés hiányában az új jogszabály életbeléptekor érdemben még el nem döntött ügyekre is az új jogszabály hatálybaléptével azonnal alkalmazni kell. 1921. szeptember 19. 1920. Hb. 25. sz. a. III. Minthogy dr. L. M.-nak L. B. ellen indított ügyében a lakásügyek miniszteri biztosa és a budapesti kir. ítélőtábla előtt egyaránt a proletárdiktatúra alatt létrejött lakáscsereügylet érvényessége volt ugyanazon felek között az eljárás tárgya, kétségtelen, hogy az ügyazonosság, amely minden hatásköri összeütközésnek lényeges előfeltétele, a jelen esetben fennforog. A hatásköri összeütközés akképen merült fel, hogy az említett ügyben mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság jogerősen kimondotta, hogy az ügy nem tartozik hatáskörébe. Igaz, hogy az 1919. évi augusztus hó 19-én kelt és másnap életbelépett 4,040/1919. M. E. számú rendelet, amelyre a budapesti kir. ítélőtábla 1920. évi május hó 31-én 13. P. 1,478/1920/14. szám alatt hozott ítéletében hivatkozik, a proletárdiktatúra alatt foganatosított' lakásrekvirálással okozott sérelem orvoslását a lakásügyek miniszteri biztosának hatáskörébe utalta volt. Ezt a hatáskört azonban a lakás-