Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

i68 KENDB6 BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK 79. A mozgóképszínháznál alkalmazott színész, aki semmiféle ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet nem fejt ki, hanem a szolgálati szerződéssel egyedül és kizárólag művészi erejét bocsátja a szolgálatadó vállalkozó rendelkezésére, nem iparossegéd, sem nem kereskedősegéd. C. 1917 ápr. 26. P II. 7701/1916. sz C. Az alperes a felebbezési biróság ténymegállapítása ezerint a felperesnek mozgófényképfelvétel és kabarévállala tánál az Aj alatti szerződés alapján, mint előadó színész állott alkalmazásban, amely állását a Bj alatti levél szerint felmondta. A felperes a most elmondott tényállás alapján az alperest a szerződésszegés esetére biztosított kötbér iránt perelte be. Az alperes az elsőbiróság előtt pergátló kifogást emelt a Pp. 180. §. 2. és 3. pontja alapján azért, mert a peres el járást az 1884 : XVII. tc. 176. §-a értelmében az iparhatósági eljárás meg nem előzte és mert a perre, ennek értéke miatt a kir. járásbíróságnak nincs hatásköre. A felebbezési biróság az alperes pergátló kifogását mindkét irányban helyesen utasította el. A felebbezési biróság a peradatokból helyesen vonta le azt a következtetését, hogy a mozgófényképszinház- és kabaré előadásokat tartó vállalat magában véve nem tekinthető ipar vállalatnak, ha pedig a felperes a szinházvállalaton kívül még mozgóképek felvételével és azok forgalombahozásával ipar szerűleg foglalkozik is, az alperesnek az a közreműködése, hogy mint színész a mozgófénykép felvehetése végett fellép, ipari munkának nem tekinthető. Helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a további következtetése is, hogy ekként a felperesnek követelése nem utalható az iparhatóság előzetes eljárása alá, bárha ez a követelés a felperes és alkalmazottja között szolgálati viszonyból merült is fel. Kétségtelen ugyanis, hogy az a színész, aki semmiféle ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet nem fejt ki, hanem a szolgálati szer-