Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. ződéssel egyedül és kizárólag művészi erejét bocsátja a szol gálatadó vállalkozó rendelkezésére, nem iparos és nem kereskedő ; alkalmazotti minősége tehát a felmerült kérdést annál kevésbé döntheti el a pergátló kifogás szerint, mert maga a színház, kabaré vagy mozgóképszínház lehet kereskedelmi vagy ipari vállalat, de az ilyen vállalat körében szereplő művészek a művészet körében maradó munkájukkal sem kereskedelmi, sem ipari alkalmazottakká nem válnak és igy rájuk az 1884 : XVII. tc. 176. $-a nem vonatkozik. Alaptalan tehát a felülvizsgálati panasznak az a része, mely jogszabálysértést vitat az alperesnek vonatkozó pergátló kifogásával elutasítása miatt Alaptalan a Pp. 180. §-ának 3. pontjára fektetett pergátló kifogás elutasítása miatt emelt panasz is. A Pp. 1. §-ának e) pontja ugyanis minden különböztetés nélkül utalja a szolgálati szerződésből felmerült pereket a járásbíróság elé s nincs tekintettel arra, hogy milyen természetű a szolgálati szerződés, mely a pernek alapjául szereplő szolgálati viszonyt szabályozza. Alaptalan végül a perköltség ellen emelt panasz is, mert az alperes pergátló kifogásával e költség felmerülésére okot adott ; és mert a költség összege arányosan állapíttatott meg. Ez okokból a minden irányban alaptalan panaszt el kellett utasítani s az alperest az okozott felülvizsgálati eljárás költségének megfizetésére kellett a Pp. 543. §-a értelmében kötelezni. 80. Mezőgazdasági munkavállalkozó és a munkaadó között kötött szerződésből származó kereset rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (' 1917 szept. i« Kp II 3884. sz. Az 1898:11. tc. a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyt szabályozván, ennek 72. §-a azokat az ügyeket, valamint a 100 K-t meg nem haladó kárköveteléseket utalja a közigazgatási hatóságok hatáskörébe, amelyek