Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

t RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XXXIIÍ meghatalmazásnak minősítette ; mihezképest hatásköri összeütközés esete nem merült fel. (Hb. 1911 ápr. 24. 17. IV. 39. 77.) Nincs ügy azonosság, ha a bíróság a törvényes gyermek tartása iránti keresetet vonta hatáskörébe, az árvaszék jiedig e keresetet illetó'en sem a hatáskör kérdésében, sem érdemben nem határozott. (Hb. 1910 jún. 13. 1909. 143. III. 38. 80.) Nincs összeütközés, ha a gyámhatóság a végrendeleti végrehajtónak az örökhagyó ellen megállapított követelés kifizetésére szóló utasítása kérdésében, a bíróság pedig a gyámhatósági határozat alapján elrendelt végrehajtás megszüntetése iránti perre mondta ki hatáskörének hiányát. (Hb. 1908 okt. 5. 6. II. 5. 8.) Nincs ügyazonosság, ha a per a községi jegyző részére utalványozott fizetésnek az engedményes jogát sértő utalványozása ellen irányul, a közigazgatási hatóság pedig határozatában pusztán mint utalványozó hatóság, tehát a fizetést a jegyző részére teljesítő fél jelentkezik. (Hb. 1909 okt. 18. 46. II. 121. 227.) Bár a két hatóságnál érvényesített összegek nem egyenlők, a hatásköri összeütközés fölmerült, ha a fél mind a két hatóságnál tanítói illetményét érvényesítette. (Hb. 1917 okt. 29. 1916. 64. sz. 30. 62.) Az 1907. évi LXI. tc. 7. § ának 1. pontjában írt hatásköri összeütközés csak akkor merül fel, ha az eljárt hatóságok az elébök közvetlenül terjesztett és azonos vitás kérdésre (fó'kérdés) nézve tagadták meg hatáskörüket: nem létesít ellenben hatásköri összeütközést a rendes bíróságnak hatáskört megtagadó határozatával szemben a közigazgatási hatóságnak olyan határozata, amely a vitás kérdéssel csak egy más kérdéssel kapcsolatban (prseíudicialiter) foglalkozik és az elébe terjesztett főkérdés tárgyában az eljárást a vitás előkérdésre nézve általa illetékesnek tartott rendes bírósági eljárás befejezéséig felfüggeszti. (Hb. 1917 szept. 24. 27. sz. 23- 47-) Nincs hatásköri összeütközés, ha a két eljárás más-más felek közt folyt le, a két eljárásnak más-más volt a tárgya (a közigazgatási eljárásé a vízmerítési vitás jog, a birói eljárásé a vízmerités céljából való átjárás birtokába való és jogkérdést nem érintő visszahelyezés) a közigazgatási hatóság az ügyet birói útra tartozónak nyilvánította, viszont a biróság az elébe terjesztett kérelem érdemében határozott. (Hb. 1917 okt. 29. 35. sz. 33- 74-) 7. §. 3., 4. p. Az érdemi határozatokkal előidézett összeütközés akkor is fennforog, ha a közigazgatási határozat ellen újrafelvételi rendelnek el. (Hb. 1909 jún. 21. 1908. 72. II. 67. 124.) Hatásköri bejelentés az 1907: LXI. tc. 7. §-ának 4. p. alapján. (Hb. 1910 márc. 7. 1909. 135. III. 30. 62.) 7. §. utolsóelőtti bekezdése. A biróság érdemi határozatának jog Térfy : Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. C