Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XXXIV RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ ereje. A bíróság érdemi határozata addig jogerőre nem emelkedhetik és a per tárgya itélt dologgá nem válik, míg a hatásköri bíróság az ügyet a biróság hatáskörébe tartozónak nem nyilvánította. (Hb. 1908 jan. 7. IQ. II. 18. 33.) Hatásköri összeütközés esete áll be, ha mind a rendes biróság, mind a közigazgatási hatóság az ügy érdemében nem jogerősen határozott. Ha ennek ellenére a biróság az eljárást folytatná, az ügy érdemében hozott ítélete — bár a perjogi szabályok szerint megtámadhatatlan — jogerőre nem emelkedik és a hatásköri összeütközés kérdésében való eljárást nem zárja ki. (Hb. 1911 nov. 27. 105. IV. 128. 260.) A hatásköri összeütközés már abban az időpontban fölmerül, amikor a rendes biróság a közigazgatási hatóságéval ellentétes érdemi határozatát meghozta, minthogy pedig az ily felmerült hatásköri összeütközés az eljárás folytatását és az érdemi határozat jogerőre emelkedését felfüggeszti, nem akadályozza a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapítását az, hogy a rendes biróság érdemi határozata a bírósági eljárás szabályai szerint jogerőre emelkedett. (Hb. 1915 dec. 13. 70. sz. VIII. 71. Í55-) a 10. §. kapcsán közölt határozatokat is. Tulajdonjog bekebelezése iránt peren kívül előterjesztett kérelemre hozott bírói határozat azt, hogy a tulajdonjog kit illet, itélt dologgá nem teszi, következésképen annak jogerőre emelkedése a közigazgatási hatáskör megállapítását az 1907 : LXI. tc. 7. §-ának utolsóelőtti bekezdése alapján nem zárja ki. (Hb. 1911 okt. 30. 32. IV. 63. 126.) A büntető bíróságnak a büntethetőséget kizáró okra alapított határozata érdemi határozat és ennek a jogerőre emelkedése a közigazgatási hatósággal szemben hatásköri összeütközés felmerülhetését kizárja. (Hb. 1911 jun. 12. 18. IV. 40. 81.) Azok az esetek, amelyekben a hatásköri összeütközések a biróság érdemi határozatának meghozatala vagy a közönséges perjogi szabályok szerint jogerőre emelkedése előtt merültek fel, a 7. §. utolsóelőtti bekez) dése alá nem vonhatók, hanem a 10. §. alá esnek. (Hb. 1909 jan. 7. 1908. 19. II. 18. 32.) Ha a rendes bíróságnak a község részéről út céljára igénybevett területet a magánfélnek odaítélő ítélete jogerőre emelkedett, nem lehet hatásköri bírósági eljárásnak helye azon az alapon, hogy a területnek út céljára igénybevételéről a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik a határozás. (Hb. 1913 jun. 16. 55. sz. VI. 80. 171.) A rendes biróság által az ügy érdemében hozott határozat jogerőre emelkedése után azon az alapon, hogy az ügy a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, eljárásnak nincs helye és a biróság jogerős érdemi határozata a közigazgatási hatósággal szemben irányadó. (Hb. 1914 máj.