Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

FOLGÁRJ ÜGYEKBEN ság, hanem a társpénztáraknak valamely szerve dönt. Ilyen törvényes intézkedés hiányában pedig alkalmazandó a társ pénztári tagoknak a társpénztárral szemben támasztható nyugbérigényeire nézve is az a fentebb említett jogelv, hogy ellenkező törvényes rendelkezés hiányában minden vagyonjogi vitás igény felett a biróság dönt. A most kifejtett álláspont helyességének a megdöntésére nem alkalmas az 1907: XIX. tc. 154. és 155. íj-a sem. Ezek a törvényhelyek a bányatárspénztárakra nézve csak annyiban rendelkeznek, hogy ezekre nézve a bányatörvényt és az érvényben levő kormányrendeleteket s a bányapénztáraknak a bányatörvényben és a kormányrendeletekben megállapított szervezetét érintetlenül hagyják. Nem tartalmaz tehát ez a törvény sem olyan rendelkezést, amely a tagoknak a nyugbér iránt támasztható követeléseire nézve a birói ntat kizárná Nem változtatható meg a másodbiróságnak a pergátló kifogást elvető ítélete és nem szüntethető meg a per azon az alapon sem, hogy az iratok között levő társládai alapszabályok szerint peres felek a választott bírósági eljárást kötötték ki. Az alapszabályok 42. és 45. $-ai szerint ugyanis a társpénztári tagnak nyngbérjogosultsága felett a társpénztári vá lasztmány dönt s ennek határozata ellen felebbvitel útján a bányahatóságnál kereshető orvoslás. A választott bíróságnak ekként kikötése és alakítása pedig nem felel meg a választott bíróságra nézve a Pp. 768. és következő S-aiban előirt megalakítás módjának s az alapszabályokban meghatározott eljárási módozatok egyáltalán nem felelnek meg a választott biróság eljárására nézve a Pp. idézett §-fiban meghatározott szabályoknak s ekként a jelen esetben a választott biróság ér vényesen kikötöttnek tekinthető nem lévén, az alapszabályok említett S-ai nem állhatják útját annak, hogy a társpénztári tag az ő nyugbérigényével a rendes bírósághoz fordulhasson