Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XXXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. keresetet csak egyéb jogforrás alapján döntötte el érdemileg, mig a törvényhatósági szabályrendelet alapján való döntést mind a két hatóság megtagadta. (Hb. 1909 febr. 8. 1908. 50. III. 49. 90.) Felmerült a hatásköri összeütközés esete, ha a főszolgabíró hatáskörét nem az építési engedélynek köztekintetekből megadása kérdésében, hanem abban a kérdésben tagadta meg, hogy az építkezés a szomszédmagánjogát sérti és a rendes bíróság ugyanennek a kérdésnek megbirálása tekintetében hatáskörét szintén megtagadta. (Hb. 1912 márc. 4. 1911. 134. sz. V. 42. 81.) Nincs összeütközés, ha mind a két hatóság saját hatáskörében, nevezetesen a biróság, az ablaknyitás kérdésében a szomszédjogból folyó arra a magánjogi igényre nézve határozott, hogy a szomszéd köteles-e tűrni az ő telkére néző ablak nyitását, a közigazgatási hatóság pedig mint építésügyi hatóság az ablaknak közegészségi és építésrendőri szempontból befalazását rendelte el. (Hb. 1909 okt. 4. 50. II. 125. 237 ) Az a kérdés, hogy a szomszéd köteles-e házát szomszédjáétól elválasztó tűzfalat emelni, nemcsak rendészeti, hanem szomszédjogi, magánjogi kérdés is, következéskép fennforog az összeütközés, ha a tűzfalemelés iránti kérelmet a biróság azért utasítja el, mert azt tisztán rendészeti kérdésnek tekinti, a közigazgatási hatóság pedig azért, mert az építési szabályrendelet egyazon ház szomszédos résztulajdonosait tűzfal állítására nem kötelezi. (Hb, 1909 szept. 20. 47. II. 122. 230.) Nincs ügyazonosság, ha a lelkészi illetmény a két hatóság előtt nem egy időre követeltetik és a határozatok nem ellentétesek. (Hb. 1908 nov. 23. 29. II. 28. 52.) Ha a felperes mind a rendes biróság, mind a közigazgatási hatóság előtt ugyanazt az összeget cselédbér címén követeli, az ügy azonosságát nem szünteti meg az, hogy a rendes biróság házasságon kívüli együttélést, a közigazgatási hatóság pedig cselédviszonyt állapított meg. (Hb. 1910 dec. 19. 89. III. 120. 242.) Az ügyazonosság akkor is fennáll, ha mind a két hatósági eljárásban ugyanabban a kérdésben más-más összegről volt szó. (Hb. 1910 jún. 13. 1909. 134. III. 29. 57.) Nincs összeütközés, ha rendes biróság végrehajtási ügyben a tulajdonjog bekebelezésének kérdésében, a közigazgatási biróság pedig illetéktörlési ügyben határozott, bár ugyanarra az ingatlanra vonatkozólag. (Hb. 1909 okt. 4. 22. II. 104. 198.) Nincs ügyazonosság, ha a közigazgatási biróság a jogügyletet adásvételi jogügyletnek minősítvén, az illeték jogossága és mértéke kérdésében ezen az alapon határozott, a rendes biróság pedig az illetékköteles felet károsító szándék hiánya miatt a jövedéki kihágás vádja alól felmentette, habár a jogügyletet a kir. közigazgatási bírósággal ellentétben