Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. alapján megszüntette és az iratokat vészhír terjesztésének kihágása miatt az újvidéki főszolgabirósághoz áttette. Az indokolás szerint nemzetiség elleni izgatás azért nem volt megállapítható, mert a kérdéses kijelentések használatánál F.-n kívül más senki sem volt jelen és mert e kijelentésekben nem foglaltatik valamely nemzetiségnek egy másikkal szemben való kiemelése, dicsőitése és egyáltalán a nemzetiségeknek bármely más oly módon való szembeállítása, amely gyűlöletre izgathatna; a vészhir terjesztésének kihágása azonban megállapíthatónak mutatkozik. Bács-Bodrog vármegye főügyésze az újvidéki járás főszolgabirája által vele közölt ügyben a 7271/1914. B. M. éln. számú rendeletbe ütköző kihágás miatt emelt vádat és tárgyalás kitűzését indítványozta. Az újvidéki járás főszolgabirája ennek folytán az úg-yben 1916. évi november hó 11-én és december hó 9-én tárgyalást tartott, majd 1917. évi január hó 11. napján 3,51/1916. kih. szám alatt kelt végzésevei az iratokat további illetékes eljárás végett az újvidéki kir. járásbírósághoz tette át, minthogy a lefolytatott eljárás adatai szerint az 1879: XL. tc. 40." |?-a alapján a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó kihágás ismérvei látszanak fönforogni. Az újvidéki kii', járásbíróság az ügyészi megbízott által a Kbtk 40. !}-ába ütköző közcsend elleni kihágás alapján emelt vád folytán az ügyben 1917. évi március hó 2. napján tárgyalást tartott, amelyen a vádlottat dr. X. S. újvidéki ügyvéd védte. A terhelt személyi adatainak megállapítása után a kir. járásbiróáág 1917. B. 696/4. szám alatt hozott végzésivel illetékességét az ügyészi megbízott indítványára leszállította és az iratokat az újvidéki járás főszolgabírójához tette át ; a panaszolt kifejezések ugyanis csak a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágást képezhetnek és nem állapítják meg a Kbtk. 40. §-a alá eső kihágás tényálladékát, mert a följelentés sem állítja, hogy a vádlott harangokat félre vert, vészjelzést adott vagy valamely hatóságot valótlan vészhír terjesztésével félrevezetett volna. Az újvidéki járás főszolgabirája 1917. évi április 9. napján 351/1916. kih. szám alatt kelt jelentésével az iratokat azzal a kérelemmel terjesztette föl a m. kir. belügyminiszterhez, hogy azokat a fölmerült hatásköri összeütközés eldöntése végett a hatásköri bírósághoz tegye át; majd a hozzá visszaküldött iratokat a miniszteri rendelet értelmében közvetlenül a hatásköri bírósághoz terjesztette föl. A hatáskör tárgyában hozott határozatok jogerőre emelkedtek. II. A bűnvádi perrendtartásnak (1896: XXXIII. tc.) — az 521. §. szerint a járásbiróság elé utalt bűnügyekben is alkalmazandó — 22. §-a értelmében a kisebb hatáskörű ható-