Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

ios HATÁSKÖRI BLRÓSÁGI HATÁROZATOK. arra az ügyre nézve a rendes bíróság és a közigazgatási hatóság is jogerősen kimondották,* hogy az eljárás hatáskörükhöz nem tartozik: a hatásköri bíróság a hatásköri összeütközés beálltának esetét még sem állapíthatta meg. Az i9i2:LIV. tc. 2B. §-ának harmadik bekezdése szerint az 1884 : XVII. tc. 176, §-ában foglalt az a szabály, hogy az iparhatóság határozatával meg nem elégedő félnek jogában áll igényeit a törvény rendes útján érvényesíteni, abban az esetben is alkalmazandó, ha az iparhatóság nem érdemben döntött, hanem saját hatáskörének hiányát állapította meg. Ez a rendelkezés a törvénybe a képviselőház igazságügyi bizottságának javaslata alapján (lg. Jav. Tára VIÍ. kötete 282. lap) épen azért vétetett fel, hogy hasonló esetekben a hatásköri összeütközések hosszú időt igénylő eldöntésének szüksége kikiiszöböltessék és hogy ezért a bíróság ne vizsgálhassalak, hogy az iparhatóságnak kellett-e eljárni, hanem köteles legyen az ügyben eljárni már akkor is, ha az iparhatóság hatáskörének hiányát állapította meg. A két ellentétes határozat tehát ebben az i9i2:LIV. te. hatályban léte alatt (az 1915. évben) fölmerült ügyben a további eljárást nem akadályozza, mert a rendes bíróság első eljárásában fennforgónak megállapított pergátló körülmény (az 1911:1. tc. 180. §-a 2. pontja) — a megelőző iparhatósági eljárás hiánya — már ki van küszöbölve. Minthogy pedig az 1907 :LXI. tc. 7. §-a 1. pontja alá a hatásköri összeütközésnek csak olyan esete vonható, amelyben az ellentétes határozatok a további eljárást gátolják s ilyen esetben a hatásköri biróság döntésének célja a további eljárás akadályának elhárítása: minthogy ezúttal ez az eset fenn nem forog: ennélfogva ki kellett mondani, hogy ebben az ügyben hatásköri összeütközés esete nem merült föl. \