Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 109 51. . Harctéren szerzett sebesülés következtében meghalt városi hivatalnok özvegyének özvegyi nyugdíj és nevelési jándék iránt előterjesztett kérelme végső fokban a közigazgatási biróság hatás­körébe tartozik. 1917 december i~. Hl>. 06. sz. L B. J. 1912. évi január hó 2. napján Munkács rend. tan. városnál mint városi mérnök nyert alkalmazást; a háború kitörésével katonai szol­gálatra hívatván be, a harctéren szerzett sebesülés következtében mint népfölkelő hadnagy 1915- évi szeptember hó 25-én elhalt. Özvegye, szül. P. [. tákosi lakos 1915. évi október hó 18. napján á Munkács városi képviselőtestülethez folyamodott, hogy gyógykezelési é> temetkezési költség cimén részére férje három havi fizetését utalják ki. Munkács város képviselőtestülete 1915. évi október hó 21. napján tartott közgyűlésében 16,101/1915. szám alatt hozott határozatában méltányolta folyamodónak a kérelmét és a három havi fizetés cjmén részére 781 K 20 fillért kiutalt. 1915. november hó 19. napján az özvegy özvegyi ellátás és neve­lési járulék megállapítása iránt folyamodott a képviselőtestülethez. Kér­vényében hivatkozik a városi nyugdíjszabályrendelet 9. §rára, amely a tíz évnél rövidebb ideig szolgált városi alkalmazott javára is biztosít nyug­díjat — illetve a 25. §. szerint az özvegy részére ellátást — ha a szolgá­latképtelenség, illetve halál hivatalos eljárás közben, vagy a szolgálat teljesítése következtében szenvedett baleset foly.án állott elő. Férje ugyan a harctéren szerzett sebesülés következtében vesztette életét, ezzel azon­ban hátramaradottainak bizonyára ugyanazokat a kiváltságos jogokat meg­szerezte, amelyek a város szolgálata közben szenvedett baleset esetére a szabályrendeletben biztosítva vannak. A városi nyugdíjbizottság fölkérésére Munkács város tiszti főügyésszé 1915. évi december hó iG-án a kérelem tárgyában azt a véleményt adta, hogy folyamodónak a szabályrendelet 15. és 2,=;. §-a szerint csakis vég­kielégítés cimén az elhalt évi fizetésének egy negyedére, azaz 781 K 25 fillérhez van joga ; B. J. ugyanis csak 3 év 8 hó és 22 napig állott a vá­ros szolgálatában és a szabályrendelet a harctéren szerzett sebesülés kö­vetkeztében elhalt egyénekre kivételes kedvezményes intézkedéseket nem tartalmaz. A nyugdíjbizottság 1915. évi szeptember hó 29-én hozott határoza­tával azt a javaslatot terjesztette a képviselőtestület elé, hogy az az Öz­vegynek végkielégítés mellőzésével kivételesen évi 625 K kegydijat enge­délyezzen ; méltányolta ugyanis azt a rendkívüli körülményt, hogy néhai

Next

/
Oldalképek
Tartalom