Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

88 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. Az egri kii: járásbíróság 1917. március 27. napján B. 865/1917. szám alatt hozott végzésével az iratokat illetékes elbírálás végett a rendőrkapitányi hivatalhoz visszaküldötte, mert a vád tárgyává tett cselekményből hiányzik a jogtalan vagyoni haszonszerzés és a vagyoni kár okozása, tehát nem iedi a Bn. 50. §-ában meghatározott csalás fogalmát, a 4586/1915, M. E. sz. rendeletbe ütköző kihágás elbírálása pedig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Minthogy a rendőrkapitányi hivatal 1917. évi április hó 10-én 1917. kih. 83/2. szám alatt kelt átiratával az iratokat az egri kir. járásbírósághoz újra visszaküldötte, utóbbi 1917. évi április hó 21. napján 1917. B. 865/2. szám alatt kelt végzésével az iratokat a fölmerült hatásköri összeütközés elbirálása végett a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. A hatáskör tárgyában hozott határozatok jogerőre emelkedtek. II. Az 1908. évi XXXVI. tc. 50. §-a szerint csalás vétségét az követi el, aki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és azáltal annak vagy másnak vagyoni kárt okoz. Terhelt a jelen esetben más nevére kiállított liszt- és cukorigazolványt használt. E tett a csalás törvényes ismérveivel nem bír azért, mert nincs adat arra, hogy a terheltet e cselekményénél jogtalan vagyoni haszonszerzés célzata vezette volna. Sőt a cél minden valószínűség szerint csak a lisztnek, kenyérnekv illetve cukornak a hatóságilag előírt adagolásnál nagyobb mennyiségben való megszerezhetése és így a terheltnek és családjának jobb ellátása volt, ami a jogtalan haszonszerzés fogalmát nem meríti ki akkor sem, ha az élelmiszernek beszerzése egyébként tiltott módon történt is. De a csalásnak ezzel kapcsolatos másik alkotóeleme, a károkozás, sem észlelhető. V. M. ugyanis károsodásért nem panaszkodik, a közellátási vállalat pedig kárt nem szenvedett, mert az élelmiszer árát megkapta. Csalás tehát a jogi ismérvek hiánya okából nem forog fönn. A vádbeli tettnek a BTK. 400. §-ában meghatározót!