Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 8r bekben indítványozta, hogy a rendőrbiróság a Sz. L-néval szemben fönnforogni látszó csalás vétségének elbírálása végett az illetékes kir. járásbírósághoz tegye át. A rendőrbiró a tiszti főügyész indítványa értelmében Sz. I. ellen az eljárást megszüntette, az iratokat pedig további eljárás végett az egri kir. járásbírósághoz tette át. Az egri kir, járásbirnsáy 1917. évi március hó 27-én 1917. B. 960. •izám alatt hozott végzésével a bűnügyi iratokat illetékes elbirálás végett Kger város rendőrkapitányi hivatalához visszaküldötte, mert felfogása -zerint a vád tárgyává tett cselekményből hiányzik a jogtalan vagyoni haszonszerzésnek é< a vagyoni kár okozásának a fogalma és így a csalás vétsége nem forog fönn, a 4586/1915. M. E. számú rendeletbe ütköző kihágás elbírálása pedig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva. Minthogy Eger város rendörkapitányi hivatala 1917. április hó 10. napján 1917. kih. 99/2. szám alatt kelt átiratával korábbi álláspontját fönntartotta és az iratokat az egri kir. járásbírósághoz visszaküldötte, utóbbi 1917. április hó 21. napján 1917 B. 960 2. számú végzésével az iramokat bírósághoz terjesztette föl. A hatáskör tárgyában hozott mind a két határozat jogerőre emelkedett. II. Az 1908. évi XXXVI. tc. 50. §-a szerint csalás vétségét követi el, aki azon célból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit fondorlattal tévedésben tart és az által vagy másnak vagyoni kárt okoz. Terhelt a jelen esetben hat családtag helyett 10, illetve 1 1 személy részére vett igénybe és használt liszt- és cukorigazolványt. A vádbeli tettet az idézett jogszabály szerint mérlegelve a hatásköri biróság kimondja, hogy a jelen esetben a csalás vétségének tényálladéka nem látszik fennforogni. Az eddigi eljárás során ugyanis nem merült fel oly adat, amelyből jogilag arra lehetne következtetni, hogy a terheltet a cselekményénél jogtalan vagyoni haszonszerzés célzata vezette, mert a terhelt célja minden valószínűség szerint csak a lisztnek, kenyérnek, illetve cukornak az előírt adagolásnál nagyobb mennyiségben való megszerezhetése és így a terheltnek és családjának jobb ellátása volt; ez pedig a haszonTérfy: Hatáíköri jogszabályok és hatásköri határozatok tár». X. 6