Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 7& tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és azáltal annak vagy másnak vagyoni kárt okoz. A tényállásnak a hatáskór kerde-ének eldöntése szempontjából lényege az, hogy a terhelt más nevére kiállított lieztigazolványt vásárolt meg és jogosulatlanul használt. E tényállás -zerint a csalás vétségének tényálladéka nem látezik fÖnforogni, mert eddig nem merült fel semmi adat arra, hogy terheltet a cselekményénél jogtalan vagyoni haszonszerzés célzata vezette volna, a terhelt célja ugyanis minden valószínűség szerint csak a lisztnek, illetve kenyérnek az előírt adagoíásánál nagyobb mennyiségben való megszerezhetése és így a terheltnek és családjának jobb ellátása volt. Ez azonban a haszonszerzés fogalmát büntetőjogilag ki nem meríti, ha magát a liszt-szerzés tényét egyébként jogtalannak is kell tekinteni. De nem valósítja meg a terhelt cselekménye a jogtalan haszonszerzés jogi fogalmát azért sem. mert ennek folyományaként a cselekményből a vagyoni kár okozására sem lehet jogilag következtetni. A terhelt ugyanis O. Gy.-nénak. akitől a lisztigazolványt mégvette, kárt semmi tekintetben sem okozott, sőt annak a nyolc kor. vételár megkapásával haszna támadt A közellátási vállalat sem szenvedett kárt. mert az a kiutalt liszt árát megkapta. A csalás vétsége mindezeknelíogva két fő jogi alkatelemének hiánya következtében meg nem állapítható. A hatásköri bíróság egyébként az ügyet a BTK. 400. 5-ában meghatározott közokirathamisítás vétsége, illetve büntette szempontjából is felülvizsgálta ; de a terhelt cselekményét e törvény rendelkezésbe ütközőnek sem találta, mert sem a lisztjegyet, sem az ezzel kapcsolatban vezetett lajstromokat és összeírási lapokat nem tekinti olyan köziratoknak, illetve nyilvános könyveknek, amelyek valaki jogai vagy jogviszonyai lényegére vonatkoznának. Végül a terheltnek cselekménye a KBTK. 71. ;-a szem-