Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖR; BÍRÓSÁGI, HATÁROZATOK. tartozó kérdésnek bírálatába, hogy a nyomozás során alkalmazott községi árkimutatás az 1879. évi XXXI tc. 85. §-a kellékeinek mennyiben felel meg, hanem a hatáskör szempontjából a biróság állandó gyakorlata szerint a feljelentés és nyomozás adatait veam Irányadóul 1917 évi október 29. Hb. 13. sz. a. [. A gróf P. S. H. uradalma képviseletében J\ A. uradalmi igazgató 1916. október iti-án 191B. kih. 1053,1. szám. alatt följelentést tett a szobi járás főszolgabírójánál fatolvajlás miatt V. Sz. M. szokolyai lakós ellen. • A följelentés szerint nevezett időközben katenai szolgálatra bevonult unokájával együtt 1916. évi szeptember hó folyamán két ízben az uradalom területéről összesen tíz darab haszonfát ellopott. A fák közül hat darab egyenként 6 m hosszú, 14—19 cm. átmérőjű égerfa és 4 drb egyenként 4—4*5 m. hosszú, 16—24 cm átmérőjű akácfa volt. A megtartott nyomozás során a csendőrség azt jelentette* hogy az ^erfák értéke a szokolyai községi árkimutatás szerint drbként 10 kor. 36 fill., az akácfáké pedig 16 koi\, úgy hogy az összes kár 126 kor. 16 fill. A szobi járás főszolgabírója 1916. évi december hó 20-án 1916. kih. 10,53/3. szám alatt kelt végzésével a feljelentést saját illetékességének leszállítása mellett a vámosmikolai kir. járásbírósághoz tette át, minthogy • m az eltulajdonított erdei termés értéke a feljelentésből kivehetőleg, de 0 csendőri nyomozás eredménye [szerint^is a^ 60 koronát .meghaladja, ez esetben pedig a cselekmény az'i87g.^évi XXXL tc. 73. >!-a értelmében bírói hatáskörbe tartozó vétséget képez. A vámosmikolai járásbíróság igi7.^évi január'hó 10.* napján T91G B. 2084. szám alatt hozott végzésével'az ügyészi {megbízottnak tárgyalás tűzését kívánó indítványának elvetése 'mellett hatáskörét leszállította és az 1879. évi XXXI. tc. 90, §-ába ütköző erdei kihágás illetékes elbírálása végett a szobi járás főszolgabírójához rendelte áttenni. Az indokolás szerint a följelentésből nem tűnik ki, hogy a terhelt az összes'fákat egyszerre lopta volna el, sőt minden valószínűség a darabonként való elvitel mellett szól: ez esetben pedig az egy-egy alkalommal ellopott fának'i. bűncselekmény minősítése szempontjából irányadó* értéke a 60 koronát *a csendőri följelentésben fcglalt árbecslés szerint sem haladja meg; egyébként pedig az eltulajdonított dolog értékének a megállapítására alapul az 1^79. évi XXXI. te. 85. ,^-a értelmében csakis az* illetékes közigazgatási bizottság által megállapított érték- és árszabályzat szolgálhat, eszerint pedig a lopott fa értéke összesen legfeljebb 38 koronára becsülhető, mindeaekbóT kitűnöleg a följelentett bú'neselekménj'ben nem lopás vétsége, hanem csakis az 1879. évi XXXL tc. 90. ,^-ába ütköző és a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó erdei kihágás tényálladéka állapítható meg. Egyúttal a felmerült hatásköri összeütközésre való tekintettel a kir.