Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

58 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 98 K és jár. iránt dr P. Gy. ellen, aki viszont a felperes által a szükséges őrizet elmulasztása folytán neki okoz"tt kár alapján előbb 200 K-t, majd 238 K 60 fillért viszontkeresetbe vett. A facsádi kii. jarásbirósuy 1916. évi október hó 30. napján 1916. P. 1385/12. szám alatt hozott Ítéletében úgy a keresetnek mint a viszontkeresetnek helyt adott és ennek folytán a felperest a különbözetet kitevő 140 K Ho fillér és a perköltség megfizetésére kötelezte. Az indokolás szerint a járásbíróság ezen perben hatáskörét megállapította, 'miután felperes követelésével rendes birói útra utasíttatott-. A lugosi kir. törvényszék a felperes felebbezése folytán 1916. évi december hó 13-án 1916. Pf. 1870/14. szám alatt hozott Ítéletében a pert hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény miatt megszüntette és az elsőbiróság ítéletét hatályon kivül helyezte. Az indokolás szerint a felperes gazdasági cseléd, akinek bérkövetelése az 1907 : XLV. tc. 62. §-a szerint összegre való tekintet nélkül a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik ; és ezt a hatáskört az sem szünteti meg, hogy a panaszlott gazda a közigazgatási hatóság hatáskörét meghaladó viszontkeresetet érvényesít. A lugosi kir. törvényszék egyúttal az Ítélete következtében fölmerült hatásköri összeütközés elintézése végett az iratokat a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. A fenti tényállás szerint dr. P. Gy. 238 K bo fillért kitevő kárkövetelését a közigazgatási hatóság előtt kifejezetten nem érvényesítette és így a közigazgatási hatóság ebben a tárgyban nem is határozott. Minthogy ennek folytán erre a kárkövetelésre nézve eddig csak a rendes biróság előtt folyt az ott emelt viszontkereset folytán eljárás, ezen igény tárgyában hatásköri összeütközés föl sem merülhetett. Tehát a határozat mellőzendő volt abban a kérdésben, hogy ennek a kárkövetelésnek keresetileg, illetve viszontkeresetileg való elbírálása melyik hatóság hatáskörébe tartozik. A Zs. L. által érvényesített bérigényre azonban a hatásköri összeütközés megállapítandó volt; mert bár a főszolgabíró panaszost az indokolás szerint részben érdemi okból (a bizonyítékok hiánya miatt) is utasította el: a birói útra való utasítást tartalmazó határozat mégis a közigazgatási hatóság hatáskörét meg nem állapító és így a rendes biróság ellenkező értelmű határozatával szemben hatásköri összeütközésre okot adó határozatnak volt tekintendő.