Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

XXII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. a közigazgatási hatóság érdemleges határozatot hozott azzal, hogy a ki­adott végleges engedélyben az alperes által kérelmezett és felperes által a keresetben sérelem tárgyává tett munkálatokat engedélyezte és a szom­szédos föld igénybevételét is megengedte. (Hb. 1913 dec. 15. 138. sz. VI. 156. 353.) Hatásköri összeütközést idéz elő a közigazgatási hatóságnak oly határozata, amellyel az eljárás felfüggesztését rendelte el, de kijelenti, hogy az ügy elintézésére nincs hatásköre. (Hb. 1913 május 26. 28. VI. 56. 109.) Nincs összeütközés, ha a bíróság az ügygondnoki minőségében fellépőt abból az érdemleges okból utasította el, hogy fölléphetési joga nincs bizonyítva, a közigazgatási hatóság (árvaszék) pedig a hozzá intézett azt a kérelmet utasította el, hogy a folyamodó az ismeretlen helyen távol­levők gondnokául kirendeltessék abból az okból, hogy a kérelmezett gond­noki kirendelés az ő hatáskörébe nem tartozik. (Hb. 1914. évi március 16. 1613. 143. sz. VII. 38. 76.) Hatásköri bíróság előtti eljárásnak nincs helye, ha a rendes bíróság a birói hatáskör hiánya miatt, a községi bíróság ellenben illetékességének hiánya miatt utasította vissza a keresetlevelet. ÍHb. 1915 október 18. 78. sz. VIII. 55. 121.) Nincs hatásköri összeütközés, ha a bíróság a hivatalszolga által ruhailletmény címén támasztott követelés felől ítélt, a közigazgatási ható­ság pedig abban a kérdésben határozott, hogy az elbocsátott hivatalszolga előbbi állásába visszahelyeztessék-e. (Hb. 1915 június 14. 33. sz. VIII. 42- 92.) Nincs összeütközés, ha a közigazgatási hatóság az ügyet a közigaz­gatási bírósághoz tette át, a közigazgatási bíróság pedig a jogorvoslatot visszautasítván, az ügyet hatáskörébe tartozónak ismerte el. (Hb. 1915 december 13. Hb. 47. sz. VIII. 70. 154.) Fölmerült a hatásköri összeütközés, ha a járásbíróság jogerős vég­zése kifejezetten azt tartalmazza, hogy a kereseti követelés elbirálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, a rendőrfőkapitány határozatá­nak az a rendelkezése pedig, amely szerint a panaszlót panaszával a polgári perútra utasította, a hatáskör megtagadásával egyértelmű s e rendelkezés joghatályán nem változtat az a körülmény, hogy a határozat indokolása nem a hatáskör hiányára vonatkozik, hanem az ügy érdemét érinti. (Hb. 1915 június 14. 27. sz. VIII. 39. 87.) Nem merült fel összeütközés, ha gondatlanságból okozott emberölés és súlyos testisértés miatt folyamatban lévő ügyben a közigazgatási ható­ság nem állapította meg hatáskörét, a vizsgálóbíró pedig boncolást és nyomozatot teljesített és a kir. ügyészség a nyomozást megszüntette. (Hb. 1915 április 26. 1914. 142. sz. VIII. 21. 46.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom