Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. l-esek felebbezése folytán 191G. évi szeptember 13. napján 1916. Pf. 652/2. szám alatt hozott végzésében az elsőbtróság ítéletét hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény folytán feloldotta és az eljárást megszüntette. Ezen végzés indokolása szerint az alperesek, mint a felperesi cé^üzleti alkalmazottai a felperesi cégtől függő szolgálati viszonyban állottak és hatáskörüknél fogva segédeknek tekintendők; minthogy pedig az iv-4 : XVII. tc. 176. >-a szerint a munkaadó és segédek között a munkaviszony megszűnéséből keletkező kártérítési követelések elsősorban az iparhatóság által dönteudők el és minthogy ezen kártérítési követelések közé az üzleti alkalmazottak kezelésére bocsátott árúkban előállott hiányokból keletkezett igények is tartoznak, az ügy elbírálása elsősorban a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik. Ezen végzés ellen a felperes 1916. évi szeptember 20-án 1916. Pf. 752/3. szám alatt felfolyamodással élt. Ezen felfolyamodásában előadta, hogy az alperesek állandó fizetés hiányában kereskedősegédeknek nem tekinthetők hanem önálló vállalkozók voltak, akik a szövetkezet által rendelkezésükre bocsátott árúkat az általuk szabad tetszésük szerint megállapított áron árusíthatták az elért áruforgalom után számított 3%-os jutalék fejében, de akik az üzletvitelben és az árúk beszerzésében teljesen szabadó;i járhattak el. A kassai kir. ítélőtábla 191Ö. évi november hó 7. napján 1916. P. IV. 1516 25. szám alatt hozott végzésében a felebbezési biróság végzését helybenhagyta. Az alperesek ugyanis mint elárusító boltkezelők a felperes szövetkezet üzlethelyiségében a szövetkezet nevében ennek árúit huzamosabb időn át a szövetkezet javára forgalmi jutalék ellenében árusították és így a munkaadó szövetkezettől függő szolgálati viszony és az alkalmaztatás körébe vont teendők minősége szerint iparossegédeknek tekintendők. Ezután a Szepestamásfalvi keresztény fogyasztási szövetkezet ugyancsak M. E. szepesiglói ügyvéd útján i9i(>. évi deczember hó 8. napján az iglói járás főszolgabirájánál mint elsőfokú iparhatóságnál panaszszal élt és kérte K. S.-nét és M. J.-t 1527 K 27 f-ben és járulékaiban marasztalni. A megtartott tárgyaláson az egyedül megjelent M. J. védekezésében előadta, hogy sem ő, sem az időközben Amerikába távozott anyja nem volt a szövetkezet fizetéses alkalmazottja, hanem a consűmnak mintegy, alvállalkozója százalékos jutalék mellett. Az iglói járás főszolgabirája 1916. évi deczember hó 20. napján 5099/1916. szám alatt hozott végzésében a követelés elbírálására magút illetéktelennek mondta ki; a panaszlottak ugyanis határozott illetmények hiányában alkalmazottaknak nem tekinthetők, a vállalkozási szerződés alapján támasztott követelés elbírálása pedig a rendes biróság hatáskörébe