Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. II. A m. kii: igazságügyminiszter nyilatkozatában a rendes bíróság hatáskörének megállapítása mellett foglalt állást, minthogy az ökrök lefoglalása kifejezetten egy adásvevési szerződésre való hivatkozással tortént és minthogy az alperes a rendes per érdemében szintén az adásvételi szerződés érvényességét vitatva terjesztette elő védekezését ; s minthogy az a kérdés, hogy a szóbanforgó magánjogi ügylet a lefoglalás idejében hatályos és az ökrök lefoglalása jogos volt-e, az ügy érdemére tartozik. A cs. cs kii', katonai kincstár nyilatkozatában a közigazgatási hatóságok hatáskörének megállapítását kéri. Az ökrök lefoglalása ugyanis a mozgósított hadsereg szükségleteinek kielégítése- céljából történt és így az hadiszolgáitatásnak minősítendő, ha csak kétséget kizáró módon meg nem állapítható, hogy a beszerzés magánjogi elbírálás alá veendő jogügyleten alapszik. U'. Á. azonban maga arra alapította keresetét, illetve panaszát, hogy a jelen esetben érvényes magánjogi ügylet nincsen és hogy az ökrök elvétele erőszakos beavatkozással történt; már pedig a hatáskör elbírálásánál a kereset, illetve panasz alapjául előadott tényállás az irányadó. III. Az 1912. évi LXVI1I. tc. 1. §-a szerint hadiszolgáltatás akkor vehető igénybe, ha a mozgósítás tartama alatt a fegyveres erő szükségletei a béke idején alkalmazott módozatok szerint idejekorán nem, vagy csak aránytalan nagy költségen lennének kielégíthetők. A jelen esetben nem volt vitás a felek között, hogy az ökrök igénybevételét megelőzőleg az ökrök tulajdonosa és a m. kir. katonai kincstár eljárt képviselője között az ökrök eladására, illetve megvételére nézve szabad alku mellett szerződés jött létre, továbbá, hogy az igénybevétel kifejezetten erre a szerződésre hivatkozással történt és csakis akörül forgott a vita, hogy az adásvételi szerződés az igénybevétel idején még hatályos és így az igénybevétel jogos volt e. Habár tehát az igénybevétel háború idején és a mozgósított fegyveres erő szükségleteinek kielégítése céljából történt, annak az alapja mégis magánjogi elbírálás alá eső ügylet volt. Ilyen esetben azonban nem alkalmazható a hadiszolgáltatások igénybevételéből eredő kár érvényesítésére nézve az 1912. évi LXVIII. tc. 31. §-ában a közigazgatási hatóságok javára megállapított hatáskör, hanem a magánjogi természetű