Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. II. Ebben az ügyben a hatásköri bíróság hatásköre az 1907. evi LXI. tc. 7. íjának 5. pontja alapján volt megállapítandó ; a rendes bíróságnak saját hatáskörét megállapító határozata ugyanis a pertárgy értékére való tekintettel jogerős lévén (1911 évi I. tc. 521. és 551. §§.), közömbös, hogy a közigazgatási hatóság érdemi határozata jogerős-e. A szegedi kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint nem volt vitás a felek között, hogy özv. Sz. T.-né tengerijének letörésére Sz. G. a termés nyolcada tejében egyszerű szóbeli szerződéssel fogadta fel. Minthogy kukorica letörésének vállalása a termés bizonyos hányada fejében az 1898. évi II. tc.-ben szabályozott gazdasági munkaszerződés íogalma alá esik, az ezen törvény 8. §-ában előírt alakszerűségek megtartása nélkül kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdés elbírálása pedig az idézett tc. 73. §-a szerint a rendes bíróság hatáskörébe tartozik : a rendelkező rész szerint kellett határozni. A bíróság megjegyzi, hogy az 1907. évi XLV. tc. 62. §-a a hatásköröket csakis annyiban kívánja módosítani, amennyiben a közigazgatási hatóságok hatásköre az 1898. évi II. tc. 72. §-a alapján megállapítható; ellenben nem kíván közigazgatási hatáskörbe utalni olyan kérdést, amely az 1898. évi II. tc. 73. *j-a szerint birói hatáskörre van fenntartva. 7. Nem alkalmazható a hadiszolgáltatások igénybevételéből eredő kár érvényesítésére nézve az 1912. évi I/XVIII. tc. 31. §-ában a közigazgatási hatóságok javára megállapított hatáskör, hanem a magánjogi természetű kártérítési igényekre nézve általános illetékességgel bíró rendes bíróságok hatásköre áll akkor, ha az igénybevétel előtt a tulajdonos és a katonai kincstár képviselője között szerződés jött létre, ha az igénybevétel erre a szerződésre hivat kozással történt és csakis akörül forgott a vita, hogy az adás1