Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

IS HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. 6. A hatásköri bíróság hatáskörét az 1907: LXI. tc. 7. §-ának 5. pontja alapján kell megállapítani akkor, ha a rendes bíróságnak hatáskörét megállapító határozat jogerőre emelkedett, a közigaz gatási hatóság pedig érdemi határozatot hozott, közömbös lévén az, hogy ez az érdemi határozat jogerős-e. A kukorica letörésének vállalása a termés bizonyos hányada fejében az 1898. évi ü. tc.-ben szabályozott gazdasági munkaszerződés fogalma alá esik. Az 1898: EL tc. 8. §-ában előírt alakszerűségek megtartása nélktil kötött szerződésekből eredő minden vitás kérdés elbírálása rendes bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1907. évi XI/V. tc. 62. §-a a hatásköröket csakis annyiban kívánja módosítani, amennyiben a közigazgatási hatóságok hatásköre az i898.évi n. tc. 72. §-a alapján megállapítható; ellenben nem kíván közigazgatási hatáskörbe utalni olyan kérdést, amely az 1898. n. tc. 73. §-a szerint bírói hatáskörre van fenntartva. 1917 április 16. 1916 Hb. 61 sz a. I. Sz. G. 1915. évi október hó 20-án panaszt tett Csanád vármegye központi járásának fő szolgabi rája előtt, hogy özv. Sz. T.-né, akinek tengerijének letörését a termés Vs-áért vállalta, kialkudott munkabérének csakis egy részét adta ki és másfél kocsi tengerivel adósa maradt. Az említett főszolgabíró 191,5. évi december hó 23-án 6632 1915. szám alatt hozott határozatával Sz. G.-t özv. Sz. T.-né ellen támasztott munkabérkövetelésével elutasította, mert a bérhátralékot megállapíthatónak nem találta. Azután Sz. G. -191H. évi május hó 11. napján a makói kir. járásbíróság előtt rendes keresetet indított özv. Sz. T.-né ellen és a már említett munkabér fejében előbb 400 K-ban, majd keresetleszállítás után 300 K-bau és járulékaiban kérte az alperest marasztalni. A makói kir. járásbíróság 1916. évi július hó 6. napján 19KS. P. 1678/6. szám alatt hozott ítéletében alperest a leszállított kereset értelmében marasztalta, minthogy hatáskörét megállapíthatónak és a keresetet érdemben alaposnak találta. A szegedi kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság az alperes felebbezése folytán 1916. évi október hó 13. napján 1916. Pf. 2819/9. szám alatt hozott végzésében a további el árás felfüggesztése mellett hatáskövét megállapította és az iratokat a fölmerült hatásköri összeütközésre való tekintettel a hatásköri bírósághoz felterjesztette. A végzés indokolása szerint nem volt vitás, hogy a felek közötti munkaszerződés nem írásban, hanem szóbelileg létesült, ilyen esetben pedig az 189S. évi II. tc. 8. és 73. §-a szerint a kereseti igény elbírálása nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. /