Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. ccxv tani s a rendes bíróságok elé utalni nem lehet. (FM. 1913. évi 20,073. sz. VII. 197. 359.) Ha a több károsult egyikétől a mezőről eltulajdonított gazdasági termény értéke — a feljelentés szerinti összértéket az egyesektől eltulaj­donított termény súlya szerint szétosztva — hatvan koronát meghalad, ez a cselekmény lopás vétsége, minélfogva az amiatt való eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 113. sz. VI. 46. 92.) Ingó dolognak ugyanazon tulajdonos birtokából vagy birlalásából ugyanazon helyről jogtalan el tulajdonítási célból többek által együtt vagy közösen történt elvétele nem a tettesek száma szerint megállapítandó külön cselekményeket, hanem egységes cselekményt állapít meg, mihez­képest, ha a mezőről ily módon eltulajdonított kukoricának értéke a fel­jelentés szerint hatvan koronát meghalad, nem az 1894 : ^IL tc. 93. §. a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás, hanem a Btk. 333. §. és a Bn. 48. §-a alá eső lopás vétsége forog fenn, melynek elbírálása az idézett tör­vény 97. §-a értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 21. sz. VI. 54. 106.) A major közelében leszedett és garmadába hordott tengerinek több tettes által eltulajdonítása miatt közigazgatási hatóság hatáskörébe tarto­zik az eljárás, ha a nyomozás adatai szerint nincs elfogadható alap arra, hogy a feljelentett egyének cselekményei közt oly kapcsolat volna, mely szerint azokat együtt és közösen elkövetett cselekménynek lehetne minő­síteni, vagy hogy a cselekmények okozta kár összevéve is hatvan koronát meghaladna. (Hb. 1913 december 1. 113. sz. VI. 142. 320.) Az eltulajdonítás és a kártétel a két tényállás lényeges különbségé­nél fogva közös meghatározás alá nem vonhatók, s akként a több rendbeli különböző jogsérelem által okozott kár értéke össze nem foglalható, mihezképest, ha a cselekmények egyikével okozott kár sem haladja meg a hatvan koronát, az eljárás közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jún. 23. 25. sz. VI. 76. 164.) Több terhelt réízéről elkövetett tilos legeltetés külön-külön bűn­cselekmény akkor, ha az eljárás adatai nem nyújtanak kellő támpontot arra, hogy e cselekmények egy bűncselekménynek tekintessenek; minél­fogva az ily külön cselekmények miatt, ha az egyenkint megítélhető kár hatvan koronát nem halad meg, mint kihágások miatt közigazgatási ha­tóság hatáskörébe tartozik az eljárás. (Hb. 1915. december 6. 52. szám. VIII. 67. 149.) Ha a rendes bíróság az eljárást abból az érdemi okból tagadta meg, hogy a feljelentett cselekmény a büntetőtörvények értelmében nem büntetendő cselekmény, minthogy a nyomás alá eső területnek legeltetés alól elvonását a 60 koronát meghaladó kárérték folytán mezőrendőri ki­hágásként sem lehet elbírálni, csak arról lehet szó, hogy a birtokossági

Next

/
Oldalképek
Tartalom