Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára X. kötet 1917 (Budapest, 1923)

CCXVI RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. közgyűlés nyomásos gazdálkodás tárgyában hozott határozatának a végre­hajtásáról történjék intézkedés: ez az intézkedés pedig az 1894 : XII. tc. 10. §-a értelmében a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 1912. 89. sz. VI. 45. 90.) Ha nincs adat annak megállapítására, hogy vádlottak az eljárás tárgyát tevő lopásokat együtt vagy közösen követték volna el, a vádlottak mindegyikével szemben az annak terhére rótt cselekmény csak az általa lopott dolog értékének figyelembevételével bírálandó el, mihezképest mezőrendó'ri kihágás miatt közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a mezőről ellopott gyümölcs értéke az esetek egyikében sem haladja meg a hatvan koronát és a lopást bűntetté minősítő körülmény nincs. (Hb. 1914 ápr. 20. 1913. 107. sz. VII. 44. 93.) Több tettes részéről elkövetett mezőrendőri kihágás miatt közigaz­gatási hatóság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a nyomozás során meg van állapítva, hogy az egyes terheltek által külön-külön jogtalanul el­tulajdonított burgonya értéke fejenként hatvan koronát meg nem halad és nincs oly körűiméhy, melynél fogva a külön-külön elkövetett cselek­mények egységbe volnának foglalandók. (Hb. 1916 szept. 25., 26. sz. 49. 98.) Ha több állattulajdonos állatai különböző időben és ha ugyanazon időben is, de nem közös pásztor őrizete alatt legeltek és így a feljelen­tettek cselekményei sem tárgyi, sem alanyi összefüggésben nincsenek és a feljelentett tilos legeltetések a feljelentettek mindegyikével szemben a többiek tevékenységétől függetlenül elbírálandó, külön önálló cselekmény­ként mutatkoznak, továbbá az egész kárért négy személy között megoszló felelősség szerint a kár egyik ellenében sem haladhat meg hatvan koronát, a cselekmény, mint mezőrendőri kihágás a közigazgatási hatóság hatás­körébe tartozik. (Hb. 1914 dec. 7. 139. sz. Vll. 142. 299.) Ha több tulajdonosnak több állata közös pásztor felügyelete alatt együtt legel idegen területen, a cselekmény nem mint a kárbantalált állatok tulajdonosainak kihágása, hanem mint az állatokat együtt legel­tető pásztor egységes tette bírálandó el, és e tekintetben az a körülmény, hogy panaszos nem a közös pásztort, hanem a közös pásztorért (cseléd) felelős gazdákat kérte marasztalni, közömbös : minélfogva, ha a kár hatvan koronát meghalad, a feljelentett cselekmény az 1894 : XH- tc. 97. §-a értel­mében nem mint mezőrendőri kihágás, hanem a büntetőtörvények alapján bírálandó el abból a szempontból, hogy a Btk. 421. §-ában meghatározott vétség alkotó elemeit s ezek közt a szándékosságot is kimeríti-e, ennek megbirálása pedig az 1897 : XXXIV. tc. 17. §-ának 4. pontja értelmében a rendes bíróságok hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 nov. 9. 83. sz. VII. 1x4. 240.) Rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a lopott dolog

Next

/
Oldalképek
Tartalom