Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

xc RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. cselekményt erdei kihágásnak is minősítheti és mint olyat is ebírálhatja. (Hb. 1914 nov. 9. 106. sz. VII. 120. 253.) A különben közigazgatást útra tartozó kihágási ügyben is összefüggés alapján a rendes bíróság hivatott eljárni. (Hb. 1913 szept. 22. 69. sz. VI. 94. 203.) Szélesebb hatáskörénél és az összefüggésnél fogva a rendes bíróság a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozó kihágás tárgyában is eljárhat. (Hb. 1914 nov. 23. 126. sz.; 1914 nov. 23. Hb. 127. sz.; VII. 133. és 134. 276.) Ha több károsult egyikétől ellopott termény értéke 60 koronát meghalad, a másik károsult kárára elkövetett cselekmény a terheltek azonosságánál és a körülmények szoros összefüggésénél fogva leghelyesebben és célszerűbben csak az előbbivel együtt lévén tárgyalható, azzal együtt a magasabb hatáskörű hatóságnál bírálható el, mihezképest az amiatt való eljárás is a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 5. 1912. 113. sz. VI. 46. 92.) A vagyonrongálás által elkövetett kihágás elbírálására hivatott bíróság az ügy alanyi összefüggésénél fogva a különben közigazgatási útra tartozó hatóságsértés kihágását együttesen eldönti. (Hb. 1913 márc. 3. 1912. 91. sz. VI. 10. 19.) Ha a hatóság elleni erőszak és erdei kihágás miatt vádlottak közül többen a törvényszék elé kitűzött főtárgyaláson meg nem jelenvén, ellenük újabb főtárgyalás kitűzése vált szükségessé, eközben pedig a közvád képviselője ezek ellen a hatóság elleni erőszak miatt emelt vádat elejtette s ennek folytán a királyi törvényszék velük szemben az eljárást az utóbbi bűncselekmény miatt érdemileg és főtárgyaláson kívül megszüntette, a Bp. 21. §-a és a Rbsz. 9. §-a értelmében helyesen élt azzal a jogával, mely szerint az ügyek egyesítését megszüntethette és a fönmaradt erdei kihágás elbírálását a közigazgatási hatóságnak átengedte, az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 jitn. 23. 38. sz. VI. 78. 168.) Az állam elleni kihágások. 1879 : XI,. tc. 36. §. Az 1879 : XL. tc. 36. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát oly jelvények nyilvános használata állapítja ?meg, amelyeknek használatát azért, mert azok az állam és törvényes intézményei iránt ellenséges irányzatok jelzéséül szolgálnak, miniszteri rendelet tiltja. (Hb. 1915 dec. hó 6. 64. sz. VIII. 68. 151.) Nincs oly miniszteri rendelet, amely a szerb Szokol-egyesület jelvényének nyilvános használatát az említett okból tiltaná, mihezképest ily jelvény viselése nem meríti ki a Kbtk. 36. §-ába ütköző állam elleni kihágás fogalmi körét, hanem az 1885. évi 62,693. sz- B. Ü. rendelettel alkotott kihágás tényálladéki elemeit tünteti fel és miatta az eljárás közigaz-