Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. XCI gatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1915. évi december hó 6-án. Hb. 64. sz. VIII. 68. 15x.) Hatóságok és közcsend elleni kihágások. 1879 : XI,. te. 41. §., 46. §. Községi elöljáróság tagjai ellen távollétükben használt sértő kifejezés csak abból a szempontból lehet az eljárás tárgya, hogy megállapitja-e a becsületsértés tényálladékát, mihezképest ily kifejezés miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 márc. 3. 1912. 104. sz. VI. 12. 23.) A Kbtk. 46. igában körülirt hatóság elleni kihágás tényálladéka akkor létesül, ha valaki a hatóság hivatalnokát vagy közegét hivatalos eljárásában sértő, vagyis oly kifejezésekkel illeti, melyek durvaságok vagy illetlenségek, de nem becstelenítők, lealacsonyítók vagy megszégyenítők, ha ellenben használta kifejezések a sértett lealacsonyítására és megszégyenítésére alkalmasnak látszanak: ^csavargó taknyos, jövevény» a cselekmény becsületsértés vétségének ismérveit tünteti fel, amely miatt az eljárás, ha a sértett a magánindítványt előterjesztette, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1916 márc. 27. 9. sz. 21. 41.) Csendőrrel szemben «szemtelen» kifejezésnek nem hivatalos eljárásban használata nem állapítja meg a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladékát, annak megbirálása pedig, hogy a cselekmény a becsületsértés vétségének, amely miatt a sértett magánindítványt terjesztett elő— fogalma alá esik-e, a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1916 szept. 25. 24. sz. 48. 96.) Becsületsértés vétsége miatt emelt vád és viszonvád esetében és becsületsértés fennforgására mutató megszégyenítő kifefezések miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1916 szept. 25. 22. sz. 45- 93 ) Aki a körjegyzői hivatalba küldött értesítvényre sértő kifej ezét ír. az 1879 : XL. tc. 46. §-a alapján közigazgatási hatóság részéről nem büntethető, mihezképest cselekménye miatt az eljárás sértett panaszára a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (B. 1915. 4414- sz. 136. 251.) A sértett távollétében használt sértő kifejezés nem állapítja meg az 1879 : XL. tc. 46. §-ában meghatározott kihágás tényálladékát és csak abból a szempontból bírálandó meg, hogy becsületsértés vétségének a tényálladékát mégállapítja-e, mihezképest emiatt az eljárás a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1915. évi dec. 6. 40. sz. VIII. 64. 145.) «Okör, szamár, ostoba paraszt, hazugw kifejezések meggyalázó jellegűek és ezért miattuk az eljárás a Btk. 261. §-ához képest rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 márc. 3. 1912- 8. sz. VI. 6. rí.) ciRaubervolk» kifejezés a becsületsértés tárgyi tényálladékát tartalmazza, mihezképest ily kifejezésnek községi irnok, községi biró és kisbíró elleni használata miatt az eljárás rendes bíróság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1913 máj. 26. VI. 39., 58. 115.)