Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. LXXXVII Hatáskör szempontjából a feljelentett tény az irányadó. (Hb. 1915 ápr. 26. 9. sz. 24. 49.) A hatáskör szempontjából elsősorban a feljelentésben foglalt tény­állás, nem pedig a feljelentő által való minősítés az irányadó. (Hb. 1914 febr. 23. 1913 161. sz. VIII. 32. 69-) Az a tény, hogy a kir. járásbíróság a bűnvádi eljárás megindítását hivatkozással a B. P. 527. §-ára, részint a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény, részint a magánindítvány hiányának indokából megtagadta, mely határozat a hatáskör meg nem állapításának kimondá­sát foglalja magában, a hatáskör kérdésének eldöntését nem befolyásol­hatja. (Hb. 1913 nov. 10. 28., 29., 30. sz. VI. 125., 126., 127. 280. 285., 288.) Magánindítvány előterjesztését a hatósági feljelentés megtétele s a büntetés iránti kérelem megalapítja. (Hb. 1914 nov. 23. 126. 127. sz. VII. 133; 134- 266., 278.) A rendes bíróság hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt kitűzött tárgyalás megtartása után az ügyet akkor sem lehet közigazgatási ható­sághoz áttenni, ha e bűncselekmény miatt az eljárást a bíróság megszün­tette és csak szabályrendeletbe ütköző kihágás marad elbírálatlanul, amely közigazgatási hatáskörbe tartoznék. (Hb. 1913 márc. 3. 1912. 103. sz. VI. ix. 21.) Tárgyalás elrendelése és megtartása után már nincs helye annak, hogy az ügy hatáskör hiányából a kisebb hatáskörű közigazgatási ható­sághoz áttétessék, hanem a kir. járásbíróság tartozik az ügyben tovább eljárni abban az esetben is, ha a cselekményben oly kihágás tényálladékát ismerte fel, amely különben közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva (Hb. 1913 ápr. 7. 6., 26. sz. VI. 31., 37. 58., 73.) Ha a kir. járásbiróság súlyos testi sértés vétsége miatt a tárgyalást elrendelte, tárgyalást tartott is, bár ebben az ügyben az eljárást meg­szüntette és csak a Kbtk. 75. §-ába ütköző kihágás maradt elbírálatlanul a Bp. 22. §-a értelmében, amely az 521. § szerint a kir. járásbíróság ha­táskörébe utalt bűnvádi ügyekben is alkalmazandó, már nincs helye annak, hogy a kihágás elbírálását magától elhárítsa és a közigazgatási hatóság hatáskörébe utalja. (Hb. 1913 nov. 10. 97. sz. VI. 133. 304.) Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás el­rendelése előtt van helye, ha tehát a rendes biróság az ügyben már tár­gyalást tartott, az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha az ügyet kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismerné is fel. (Hb. 1914 márc. 30. 1913 165. sz. VII. 48. 104. 1914 ápr. 20. 44. sz. VII. 67. 124. ; jún. 22. 65. sz. VII. 87. 179. nov. 9. 92. sz. 156. 245., 109. sz. VII. 122. 256.; nov. sz. 125. sz. VII. 132. 274. 1916. márc. 27. 1915. 108. sz. 18. 35.) Kisebb hatáskörű hatósághoz való áttételnek csak a tárgyalás elven-

Next

/
Oldalképek
Tartalom