Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

LXXXVIII RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. detidelése előtt van helye, mihezképest a rendes bíróság hatáskörébe tartozik az eljárás, ha a bíróság az ügyben a tárgyalást kitűzte és azt megnyitván, a terheltnek az általános kérdésekre való kihallgatásával, továbbá az ügyészségi megbízott és sértett fél meghallgatásával meg is kezdette, ennélfogva az ügy érdemében eljárni köteles abban az esetben is, ha az ügyet kisebb hatáskörű hatósághoz tartozónak ismerné is fel. (Hb. 1914 febr. 23. 1913 168. SZ. VIII. 33. 71.) Ha a rendes bíróság tárgyalás után hatáskörét megállapíthatónak nem találná, szélesebb hatásköréből kifolyóan a különben a közigazgatási hatóság elé tartozó kihágás elbírálására is van hivatva. (Hb. 1913 máj. 5. 37. sz. VI. 57. 113. szept. 22., 19. sz. VI. go. 193. 1916 jan.^19. 1915. 97. sz. 30. 61.; 25. sz. 40. 88. szept. 25. 22. sz. 45. 93.) Kétség esetében a magasabb hatáskörű hatóság eljárása indokolt, mert ez az érdemi eljárás befejeztével, ha csak a kisebb hatáskör elé tartozó cselekményt állapíthatná meg, ebben is ítélkezni jogosult. (Hb. 1915 ápr. 26. 38. VIII. 27. 54.) Amennyiben a becsületsértés miatt folyó eljárásban csak az 1879 : XL. tc. 46. §-ába ütköző' kihágást látná megállapíthatónak, a rendes bíróság, az 1896 : XXXIH. tc. 22. §-a értelmében, a kisebb hatáskörű közigazgatási hatóság elé utalt ennek a büntetendő cselekménynek elbírálására is hivatva van. (Hb. 1915 ápr. 26. 26. sz. VIII. 26. 52.) A rendes bíróság a Bp. 22. §-a értelmében az ügyet abban az esetben is érdemileg elbírálhatja, sőt elbírálni köteles, ha azt tárgyalás után is kisebb hatáskörű bíróság elé tartozónak találja. (Hb. 1913 máj. 5. 24. sz. VI. 55. 108.) A hatásköri összeütközés eldöntése nem zárja ki azt, hogy amenynyiben a rendes bíróság a cselekményt érdemleges tárgyalás után is a közigazgatási hatóság hatásköre alá eső kihágásnak ismerné fel, azt mint olyat, szélesebb hatáskörénél fogva a Bp. 22. §-a értelmében elbírálja. (1914 nov. 9. 83. sz. VII. 1x4. 240.) A hatáskör megállapítása nem zárja ki, hogy ha a bíróság a cselekményt bármely okból mint vétséget vagy bűntettet el nem bírálhatná, a Bp. 22. §-a értelmében szélesebb hatáskörénél fogva esetleg mint erdei kihágást tegye határozat tárgyává. (Hb. 1914 nov. 23. 129. sz.VJJ. 135. 279.) Ha a kir. járásbíróság tárgyalás után is úgy találná, hogy a tett a hatáskörébe tartozó kihágás összes alkotó elemeit nem meríti ki, szélesebb hatáskörénél fogva jogában áll és a Bp. 22. §-a értelmében köteles is a tettet abból a szempontból is vizsgálni és elbírálni, hogy vájjon az más törvény vagy' törvényes rendelkezés alapján, mint a közigazgatási hatóság hatásköréhez utalt kihágás büntethető-e. (Hb. 1914 jún. 22. 59. sz. VII. $3- 170.) Ha a bíróság a cselekményben a bizonyító eljárás és tárgyalás be-