Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDSZERES TÁRGYM ÜTATÓ. XLIX gálati viszonyban áll és a főnök üzletében kereskedelmi természetű tevékenységet folytat. (Hb. 1913 nov. 17. 31. sz. VI. 153- 346 ) Kereskedelmi személyzethez tartozik, aki alárendeltségben kereskedelmi tevékenységét állandóan és kizárólag a főnök üzlete érdekében fejti ki és utasításait figyelembe venni tartozik. (Hb. 1911 dec. 20. H. 55. VI. 176. 378.) A kereskedelmi segédszemélyzet alatt mindazok a személyek értendők, akik valamely kereskedőhöz, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva tevékenységüket annak szentelik. (Hb. 1913 jan. 13. 1912. 109. sz. VII. 4. 6.) Kereskedősegéd mindaz az egyén, aki a kereskedő üzletében kereskedelmi tevékenységre alkalmaztatik és a kereskedővel szemben, mint főnökkel szemben szolgálati viszonyban áll. (Hb. 1913 jún. 9. 64. sz. VI. 72. 156.) Kereskedői segédszemélyzetnek mindazok a személyek tekintendők, kik valamely kereskedőhöz, mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan szerződtetve vannak. (C. 1914 ápr. 29. 4280'913. v. sz. VII. 153. 315.) Aki a kereskedőhöz, mint főnökhöz, szolgálati viszonyban áll és a főnök üzletében kereskedelmi természetű tevékenységet folytat, kereskedősegéd. (Hb. 1914 jan. 26. 1913. 164. sz. VII. 14. 32.) Az 1884. évi XVII. tc. (ipartörvény) 176. §-a alkalmazhatásának előfeltétele az, hogy a követelési érvéoyesítő alkalmazott valamely iparossal (kereskedővel) szolgálati viszonyban álló segéd, tanonc vagy munkás legyen. Ha a munkaadó nem iparos (kereskedő), a g. alkalmazást nem nyerhet. (Hb. 1914 jan. 26. 1913. 163. sz. VII. 13. 30.) A törvény iparosnak csak azt a természeti vagy jogi személyt tekinti, aki valamely iparágat önállóan gyakorol, amihez képest iparossegéd az, aki az iparosnál, mint munkaadónál az iparüzlethez tartozó munkára a közte és az iparos között létrejött egyezkedéshez képest akként vállalkozik, hogy akár testi, akár szellemi egész tevékenységét, vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét állandóan a munkaadó iparos javára köti le. (Hb. 1914. márc. 23. 8. sz. VII. 41. 89.) Aki a kereskedővel mint főnökkel szDlgálati viszonyban és az üzletben kereskedelmi tevékenység kifejtése végett állandóan alkalmazva van — kereskedősegéd, akinek a szolgálati viszonyára alapított bérkövetelése elsősorban közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1915 június 21. 11. sz. VIII. 30. 62.) Iparossegéd az, aki a munkaadóval, a jelen esetben az iparüzlet folytatása céljából a bíróság által kirendelt zárgondnokkal szemben az iparüzlet folytatásához tartozó munkára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti. Emellett a megTérfy: Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára, IX. d