Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

L RENDSZERES TÁRGYMUTATÓ. határozás mellett nem bir jelentőséggel és az iparossegédet ebbeli minőségétől nem fosztja meg az, hogy az iparossegéd a megkötött munkaszerződés szerint az ő munkabéréből az ipariizlet körében még más segédet is tartozik alkalmazni, mert egyedül ezen az alapon az ő tevékenysége vállalkozói tevékenységnek még nem tekinthető. (Hb. 1914 máj. 25. 49. sz. VII. 70. 130.) A kereskedő vagy iparos főnök és a segéd között való viszonylényegéhez tartozik a szolgálati viszony, mely szerint a segédnek a főnök üzletében teljesített összes ipari tevékenysége a főnök részére történik. (Hb. 1914 jan. 26. 1913. 152. sz. VII. 8. 20.) Az iparüzletnek a gyakorlásával, a folytatásával vele jár az ipari munkák díjának, a szolgáltatandó anyagok árának akár általánosságban, akár egyes esetenként meghatározása, ebből folyólag az, akit akár egyes iparos, akár közösen erre a célra egyesült több iparos akként alkalmaz, hogy az alkalmazott a most említett munkakör betöltése céljából az egyesült iparosok mint munkaadók javára egész tevékenységét vagy legalább annak bizonyos munkaidőhöz kötött részét leköti, iparossegéd és ebből a viszonyból munkadíj iránt támasztott követelése elsősorban iparhatóság hatáskörébe tartozik. (Hb. 1914 márc. 23. 8. sz. VII. 41. 89.) Ha a szolgálati szerződés eltiltja az alkalmazottat attól, hogy a főnök ügyletein kívül más ügylettel is foglalkozzék, az alkalmazott egész üzleti tevékenysége a főnök szolgálatára van lekötve, minélfogva a segéd és főnök viszonyában állanak, tekintet nélkül arra, hogy az alkalmazott csak a közvetített ügyletek után járó jutalék ellenében volt alkalmazva, hogy az iparhatósági nyilvántartásban önálló, ügynökként szerepel és harmadik osztályú kereseti adóval volt megróva, továbbá, hogy maga mellett ügynököket alkalmazott. Az ily alkalmaztatásból származott követelés elsősorban iparhatóság előtt érvényesíthető. (Hb. 1913 febr. 24. 1912. 115. sz. VI. 16. 30.) A hatáskörre közömbös az, hogy a javadalmazás részint az üzleti jövedelem hányadában áll és hogy csak elszámolás útján állapítható meg. (Hb. 1913 jan. ig. 1912. 75. sz. VI. 2. 3.) A segéd illetményét ügyleti jutalékban is kikaphatja. (B. 1911 dec. 20. H. 55. sz. VI. 176. 387.) Az iparos jelleget nem iparigazolvány megszerzése, hanem az iparűzés ténye állapítja meg. (Hb. 1914 november 16. 119. sz. VII. 129. 269.)' Iparosoknak akár határozott, akár határozatlan időtartamra szóló egyesülése iparosnak csak akkor és csak annyiban tekinthető, ha és amennyiben az egyesülés iparűzés céljából történt. (Hb. 1914 márc. 23. 8. sz. VII. 41. 89.) Borkereskedő borkezel ") pincemesterének és borbevásárló utazójának; tevékenysége kereskedelmi természetű és az ily alkalmazottnak fizetés.