Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

POLGÁRI ÜGYEKBEN. 201 újítása vagy új kereset előterjesztése által indítványt terjesztenének elő. Ebben az ügyben a bíróság olyan határozatot hozott, amely a hatásköri bíróság kötelező kijelentése szerint nem állhat meg, a bíróságnak tehát a felek érdekében hivatalból kell a sérelmes határozat mellőzésével az eljárást ott folytatni, ahol az a sérelmes határozat folytán megakadt. Minthogy pedig a jelen ügy érdemében a járásbíróság eljárt és a hatásköri összeütközésre a törvényszék végzése adott okot, az eljárás a felebbezési fokon volt folytatandó. Peres felek felebbezési kérelmét, illetve ellenkérelmét a mai tárgyalási jegyzőkönyv tartalmazza, ezek korlátai között felek az ügyet újból tárgyalták. A kir. törvényszék a rendelkező rész értelmében határozott. E határozatban nem kívánta érinteni a hatásköri bíróságnak reája nézve kötelező azt a döntését, hogy ebben az ügyben az eljárás a rendes bíróság és nem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, hanem az eljárást a S. E. 27. §-ának 1. pontjában körülírt és hivatalból figyelembe veendő azon pergátló akadály alapján szüntette meg, hogy az ügy nem polgári perútra, hanem ezzel ellentétben perenkívüli eljárásra tartozik. Az állandó bírói gyakorlat értelmében a bíróság által kirendelt ügygondnok nem indíthat rendes pert gondnokoltja ellen költségei iránt, hanem a költségek megállapítása a kirendelő bíróság hatáskörébe és végérvényes döntése alá tartozik. Ugyancsak nem tehető rendes per tárgyává a zárgondnoki dijak megállapítása, minthogy az ezirányú eljárás a zárlati bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1894 : XVI. te. 123. ^-a alapján pedig a hagyatéki bíróság állapítja meg a hagyatéki gondnok, hagyatéki zárgondnok és a hagyatéki eljárás során kirendelt ügygondnok díjait és költségeit. Minthogy a hagyatéki tárgyalásra az árvaszék által kirendelt ügygondnok az 1894 : XVI. te. 123. >í-ában meghatározott és a hagyatéki bíróság által kirendelt ügygondnokkal