Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

202 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK egy tekintet alá esik, a kir. törvényszék a fenti általánosjogelvnél és a joghasonlóság szabályainál fogva arra a meggyőződésre jutott, hogy a felperes díjainak a megállapítása rendes polgári per tárgyát nem képezheti, hanem az 1894 : XVI. tc. 123. §-ában megállapított perenkívüli eljárásnak a tárgya. A jelen esetben nem állhat meg az a felfogás, mintha felperes az előírt perenkívüli út mellőzésével is igénybe vehetné a polgári peres eljárást. Ilyen felfogás csakis olyan esetekre alkalmazható, amikor — mint az E. T. 18. §-a esetén — a perenkívüli eljárás csak a megállapításra szorítkozik s a határozattal meg nem elégedő fél az ügyet rendes birói útra viheti, ahol egyedül hozható marasztaló határozat. A jelen esetben azonban az 1894 : XVI. tc. 123. §-a alapján a hagyatéki bíróságnak jogorvoslattal is megtámadható határozata végrehajtható közokiratot képez, amelynek alapján a kielégítési végrehajtást a hagyatéki biróság rendeli el. Tehát nincs semmi törvényes alapja annak a felfogásnak, hogy a felperes igényét a törvénnyel és az általános jogelvekkel ellentétben polgári perútra hozhatja. A felebbezési költségekre vonatkozó intézkedés a S. E„ 168. §-án alapul. (1915 szept. 22. 1914. VII. D. 510. sz.) B. Mellőzve a kir. törvényszék végzésének helyt nem álló azt az indokát, mely szerint a biróság által kirendelt ügygondnok nem indíthatna gondnokoltja ellen rendes pert költségei iránt, az elsőbiróság végzését az eljárást megszüntető részében a S. E. 166. $-ára hivatkozással kiegészített egyéb indokainál fogva és még azért is helyben kellett hagyni: mert a S. E. 27. §-ának 1. pontjában említett az a pergátló körülmény, hogy a keresetbe vett jog érvényesítése ((polgári perútra» nem tartozik, akkor is fennforog, ha az ügy a polgári biróság hatáskörébe tartozik ugyan, de perenkívüli eljárásra van utalva. Alperes a per megszüntetését csak a hatásköri biróság