Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

200 RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK A járásbíróság alperest 266 K 10 f és járulékai meg­fizetésére kötelezte. A törvényszék, mint felebbezési bíróság 2. sz. a. hozott végzésével a járásbíróság ítéletét feloldotta és az eljárást hivatalból figyelembe vett pergátló akadály alapján megszün­tette, minthogy felfogása szerint e költségek megállapítása nem a bíróságok, hanem a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. E végzést a kir. tábla is helybenhagyta és az irato­kat a bíróságok és közigazgatási hatóságok között felmerült hatásköri összeütközés elbírálása céljából a hatásköri bíró­sághoz terjesztette fel. A hatásköri bíróság 1914. Hb. 153. sz. határozatában * kimondotta, hogy ez ügyben az eljárás a rendes bíróság ha­táskörébe tartozik. A hatásköri bíróság határozatának és az iratoknak meg­érkezése után hivatalból kitűzött felebbezési tárgyaláson az alperes elsősorban azt a kérelmet terjesztette elö, hogy ez ügyben minden további eljárás mellőztessék. A felebbezési bíróságnak a kir. tábla végzésével jogerőre emelkedett vég­zése ugyanis mind a mai napig nincsen, amint nem is lehet hatályon kívül helyezve, ezen jogerős megszüntető határoza­tok után pedig ez ügyben semmi további lépés nem tehető. Felfogása szerint tehát a hatásköri bíróság határozatának csakis az a befolyása van a felek viszonyára, hogy a felperes által esetleg folyamatba teendő új ügyben, illetve a jelen ügy megújítása esetén a bíróságot kötni fogja. A kir. törvényszék ezt a felfogást nem fogadhatta el. Az 1907 : LXI. tc. 19. §-a értelmében a hatásköri bíró­ság határozata az azzal eldöntött ügyben az összes hatóságo­kat és bíróságokat kötelezi. Ennek a törvényes rendelkezés­nek nem tulajdonítható más értelmezés, mint hogy a hatás­köri bíróság kötelező jellegű határozata folytán az eljárást folytatni kell anélkül, hogy erre nézve a felek az ügy meg­* L. a VIII. kötet %%, lapján 10. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom