Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

RENDES BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK Az a körülmény, hogy másodrendű alperes a kivágást megelőző napon felperest a tervbevett kivágatásról értesítette, de ez a megbeszélésre sem jelent meg, a kár megosztására alapul nem szolgálhat, mert felperesnek eme magatartásából csak arra lehet következtetni, mikép hozzájárult ahhoz, hogy a fa kivágása iránt másodrendű alperes egyedül intézkedjék, de nem lehet okszerű következtetést vonni arra, hogy felperes felmentette volna alpereseket s illetve másodrendű alperest a köteles gondosság tanúsítása s a gondatlanság folytán bekövetkezhető anyagi felelősség terhe alól. Ily körülmények között a kir. Kúria az alsóbiróságok ítéletének megváltoztatásával a másodrendű alperes kártérítési felelősségét feltétlenül megállapította. Ellenben az elsőrendű alperes kártérítési felelőssége mindamellett is, hogy ez az alperes nem élt azzal a kifogással, hogy ő csak másodsorban felelős, csak feltételesen — a követelésnek másodrendű alperesen, ennek vagyontalansága miatt való behajthatatlansága esetére — volt megállapítható, mert az 1886 : XXII. tc. 88. §-ának a fokozatos felelősség megállapítására vonatkozó rendelkezése nemcsak magánjogi, hanem közjogi jellegű is lévén, annak alkalmazásától még a felek beleegyezése mellett sem engedhető meg eltérés. 77. ítéleti illetékre vonatkozó rendelkezés rendes biróság hatáskörébe nem tartozik. C. 1915 október 28. Rp. VIII. 3941. sz. A másodbiróság ítéletének megváltoztatásával a m. kir. Kúria az elsőbiróság ítéletét, mindazonáltal az ítéleti illetékre vonatkozó rendelkezésnek mint nem a biróság hatáskörébe tartozónak mellőzésével hagyta helyben indokainál fogva és azért, mert amennyiben oda irányult volna a szerződő felek akarata, hogy a h. é. vasútrészvénytársaságnak a felperes céggel szemben fennálló 6004 K 96 f és 5083 K 52 f köve-