Térfi Gyula (szerk.): Hatásköri jogszabályok és hatásköri határozatok tára IX. kötet 1916 (Budapest, 1917)

122 HATÁSKÖRI BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK. elfogadhatók-e vagy sem, a közigazgatási hatóság van hivatva, mihez­képest az illetmények beszüntetésének és visszatartásának ügye, mely az említett főkérdésnek szolgálati szabályokon alapuló folyománya, a m. kir. közigazgatási biróság által szintén nem tárgyalható. A m. kir. közigazgatási biróság az 1916. évi május 9-én 2348/1916. K. sz. a. hozott végzésével hatáskörét megállapította és az eljárást fel­függesztette. A végzés megokolása szerint a jelen esetben az a vitás kér­dés, hogy a panaszló szóbanlevő illetményei jogosan vonattak-e le és tar­tatnak vissza és íg3T nyilvánvalóan állami alkalmazott vitás illetménykér­déséről van szó, amelyben az 1896 : XXYI. tc. 83. §-ának 1. pontja szerint a közigazgatási biróság van hivatva dönteni. A törvény eme rendelkezé­sénél fogva a közigazgatási biróság hatáskörébe kellett vonni a panasz tárgyává tett illetménylevonás kérdését, mert az a körülmény, hogy a levonás jogossága is elbírálandó, a hatáskört nem érinti, hanem a kérdés érdemére tartozik. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter az iratokat a felmerült hatás­köri összeütközés elbírálása végett a hatásköri bírósághoz terjesztette fel. II. Az 1896 : XXVI. tc. 83. §-ának 1. pontja minden megszorítás nélkül a közigazgatási bírósághoz panaszjogot biztosít a minisztereknek ama határozatai ellen, amelyekkel az állami tisztviselőknek, altiszteknek és szolgáknak az 1893: IV. tc. szerint járó illetményekre való. igényéből eredő kér­dések, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincs­tárral szemben támasztott követelések fölött az idézett tc. 16. §-a alapján döntenek. Ezt a rendelkezést újabb törvény nem változtatta meg, minélfogva az említett illetménykérdésekben a m. kir. köz­igazgatási biróság végérvényesen dönt. Nem változtat ezen az állami alkalmazottak szolgálati szabályai 253. §-ának az a rendelkezése sem, amely szerint az, aki ok nélkül a szolgá­lattételtől magát elvonja, engedély nélkül távozik, vagy a nyert szabadság tartamát engedély nélkül meghosszabbítja, szolgálati vétséget követ el és közvetlen elöljáróságának jogá­ban áll illetményeit az engedély nélküli távozás napjától, vagy az engedélyezett szabadságidő túllépésének napjától kezdve azonnal beszüntetni. Nem változtat pedig azért, mert habár az illetmények

Next

/
Oldalképek
Tartalom